A közvélemény-kutatások szerint jótékony hatást gyakorolt a nagyobb kormányzó párt, a konzervatívok népszerűségére, hogy vezérük, David Cameron miniszterelnök a december 8-9-i EU-csúcson az uniós kormányfők közül egyedüliként megvétózta az EU szerződés módosítására vonatkozó francia-német terveket.
A Reuters/Ipsos MORI december 10-12-én készült felmérése alapján a konzervatívokat 41 százalék támogatja – ez hét százalékpontos emelkedés a korábbiakhoz képest –, míg a munkáspártiak népszerűsége két százalékponttal 39 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a toryk idén első ízben előzték meg legnagyobb vetélytársukat. A Guardian által idézett felmérés szerint ezzel párhuzamosan egy százalékponttal 11 százalékra olvadt a kisebb kormánypárt, a liberális demokraták támogatottsága, miután vezetőik a csúcs után kritizálták Cameron EU-szkepticizmusát.
Hasonló trend rajzolódik ki a The Independent által megrendelt ComRes-felmérésből is, amely szerint a két nagy párt népszerűsége már egy szinten, 38-38 százalékon áll. A britek EU-val szembeni ellenérzéseire utal az a közvetlenül az EU-csúcs előtt készült közvélemény-kutatás is, mely szerint a britek 52 százaléka szerint az eurókrízis ideális alkalom lenne arra, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót.
David Cameron az alsóházi képviselők előtt hétfőn azzal indokolta az EU szerződésmódosításának vétóját – a franciák és a németek eredetileg az uniós szerződés keretein belül szerettek volna létrehozni egyfajta fiskális uniót – , hogy Nagy-Britannia nem kapta meg azokat a "szerény és ésszerű" biztosítékokat, amelyekre nemzeti érdekeinek védelmében igényt tartott. London a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központja, és a brit kormány mindössze annak biztosítását kérte, hogy "egyenes legyen a pálya" a szabályozást illetően az európai pénzügyi szolgáltatási szektor egészében, mondta Cameron.
A miniszterelnök egyúttal utalt arra is, hogy a paktumból való kimaradással Nagy-Britannia biztosítja költségvetés-politikai függetlenségét. Az euróövezethez csatlakozni hivatott országok ugyanis „olyan szerződésről fognak tárgyalni, amely példátlan mértékű nemzetállami hatalmi jogköröket ruház át Brüsszelre. Egyesek költségvetéseit gyakorlatilag az EU-bizottság fogja ellenőrizni és átírni. Nagy-Britanniában ez nem fog megtörténni" - mondta hétfői parlamenti beszámolójában a brit miniszterelnök.
A brit érdekek fokozott védelmét és a konzervatívok egy részének erős EU-ellenességét oly annyira díjazzák a választók, hogy még a sorozatos megszorításokat és a gazdasági kilátások romlását is megbocsátják a Cameron-kormánynak. A kabinet novemberben jelentette be legújabb kiigazító csomagját: ennek keretében 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, a közalkalmazottak fizetésemelését az elkövetkező két év során egy százalékban rögzítik, és 2017-ig nem 400 ezer, hanem 710 ezer főt bocsátanak el közülük. Egyúttal radikálisan rontották a növekedési várakozásokat is: a gazdaság jövőre valószínűleg csak 0,7 százalékkal növekszik majd a márciusban jósolt 2,5 százalék helyett.
Szerdán egyébként újabb negatív hír látott napvilágot, ezúttal a munkaerő-piacról: a az októberrel zárult negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal 8,3 százalékra emelkedett, azaz ősszel már 2,64 millió ember keresett munkát eredmény nélkül. Ez ugyan európai viszonylatban még alacsonynak számít – az euróövezetben 10 százalék felett áll ez a mutató –, Nagy-Britanniában viszont 17 éves rekordot jelent. Az emelkedés az állami szektorban már végrehajtott leépítéseknek köszönhető – az elmúlt egy évben 276 ezerrel csökkent az itt dolgozók száma –, amit nem tudott ellensúlyozni a magánszektor 262 ezer fős bővülése sem.
Igaz, brit lapok által idézett szakértők szerint a munkaerő-piaci helyzet romlása lassult, és nem olyan aggasztó a helyzet, mint korábban jósolták – ez arra utal, hogy a gazdaság egyelőre még nem csúszott recesszióba.
