Simor: Totális hatalomátvétel az MNB-ben - A remény hal meg utoljára
„A módosító indítványt éppen aznap nyújtották be, amikor a jegybanktörvény tervezete is megjelent a Parlament honlapján. Nem tudom nem figyelemelterelésként értelmezni az intézmények esetleges jövőbeni összevonásáról szóló javaslat időzítését. A figyelmet azonban csak pár óráig lehet elterelni, a történet nem változik: a beterjesztett jegybanktörvény-tervezet súlyosan sérti az MNB függetlenségét, az Európai uniós jogot, és hitelteleníti az ország pénzügyi stabilitásáért felelős intézményt” – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Indexnek a jegybank és a PSZÁF összevonása kapcsán.
Kiemelte: „A kormánypárti módosító javaslat egyébként megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön. Az Unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami ebben az esetben sem történt meg. Egy, a jegybank elnökének hatáskörét korlátozó új és teljesen előkészítetlen jogszabály – mint a tegnap benyújtott jegybanktörvény – a jelenlegi helyzetben hazárdjáték lehet Magyarországgal.”
Úgy látja, ez újabb és most már totális hatalomátvétel az MNB-ben, a törvényből egyenesen következik a jelenlegi elnök és alelnökök funkcióinak, irányítási jogkörének kiüresítése, felszámolása.
„Márciusban egy lassú és a jegybankot belülről erodáló folyamat indult el az új tagok belépésével. Már az eddigi felállás is veszélyeztette a független jegybanki működést. A belső viták az új törvény nélkül is előbb-utóbb láthatóvá váltak volna, a törvény csak egyértelművé és kézzelfoghatóvá teszi a külső politikai nyomást” – vélekedett.
Azt látjuk, hogy a külföldiek jelenleg inkább eladói, mint vevői pozícióban vannak a magyar eszközöket illetően. De azt is látni kell, hogy spekulációs támadás általában olyan devizákat ér, amelyeknek gyengék a fundamentumaik. Ezért nagyon fontos, hogy a fundamentumokat erősítsük gazdaságpolitikai lépésekkel, egy védőháló kiépítésével. Illetve amíg ezekre a lépésekre nem kerül sor, addig jegybanknak kamatpolitikával kell a helyzetet ellensúlyoznia – mondta Simor.
Kijelentette, erről szólt a november 29-i 50 bázispontos emelés, illetve annak ígérete, hogy ha a helyzet nem javul, további emelésekre kényszerülhet az MNB. Ezzel próbáljuk stabilizálni a helyzetet, időt adva a kormánynak a megfelelő gazdaságpolitikai lépések meghozatalára, illetve a nemzetközi szervezetekkel való megállapodásra.
Hozzátette, nem bízik abban, hogy fordulat lesz a gazdaságpolitikában, de „a remény hal meg utoljára”.


