2007 és 2013 között három típusú programban összesen 453 milliárd forint uniós támogatás használható fel egészségügyi fejlesztésekre.
A jelenlegi uniós pályázati ciklusból tehát két év van már csupán hátra a hétből, a pénz java része azonban még mindig felhasználásra vár: a TIOP-keret mintegy 50, míg a TÁMOP-források alig 15 százalékát költöttük el eddig – derül ki Dózsa Csaba, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója legfrissebb elemzéséből.
Az egészségügyi közgazdász szerint a lemaradás az onkológiai fejlesztési programokban a legnagyobb, ahol az eltelt öt esztendő érdemi fejlesztésre gyakorlatilag nem volt elég, csak pályáztatásra jutott idő. A cél ezen a területen egyébként nem kisebb, mint a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása és egy új onkológiai központ kialakítása Veszprémben.
Dózsa Csaba úgy látja: a tapasztalatok szerint minden kormány leginkább „betonozni szeret”, kistérségi új szakrendelők építésével, profilváltó kórházak csinosításával szívesebben foglalkozott az előző és a mostani kabinet is, mint a szervezetfejlesztéssel, a humánerőforrás képzési programjaival vagy a népegészségügyi programokkal. Ezt látszik alátámasztani Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak egy tavaly év végi nyilatkozata is: „látni fogják, hogy épülnek a kórházak, rendelők szerte az országban. Magam is avattam már olyan épületet, aminek én tettem le az alapkövét” – mondta a szakpolitikus.
Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint azonban az új rendelőkkel, kórházi tömbökkel tovább torzul az egészségügy amúgy is meglehetősen széttagolt struktúrája. Ráadásul az ellátás szervezettsége önmagában ettől nem lesz jobb, ahogyan több orvos és nővér sem „terem” – fogalmaz Dózsa Csaba.
2007 óta az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakításának infrastrukturális támogatására – nagyrészt ez szolgálja új szakrendelők létrehozását a kistérségekben – 32 pályázóval kötöttek szerződést, és több helyen be is fejeződtek a munkálatok. Az Új Széchenyi Terv 2012-ben megjelenő egészségügyi pályázataiban pedig további tízmilliárd forintot szánnak a járóbeteg-szolgáltatásokat fejlesztésére.
A „betonozáson” túl – most, hogy az állam lesz a legnagyobb kórháztulajdonos – a kórházi rendszer átalakítása, ésszerűsítése is fontos kormányzati cél lett. Az ezt szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre 44 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
További részletek a Világgazdaságban
