Az év legnagyobb vesztese a kkv-szektor lehet. A gazdaságot Dávid Ferenc szerint egyik oldalról a globális válság sújtja, de a hazai jogalkotási környezet sem könnyíti a helyzetet. Ilyen körülmények között az egyébként sem nagy hitelbizalom megrendülhet, a törvényalkotás tempója és kiszámíthatatlansága depressziós hangulatot alakíthat ki – fogalmazott Dávid Ferenc. Mint mondta: „A vállalkozók legnagyobb ellensége a kapkodás, lehet, hogy sok ötlet nem valósul meg, viszont hergel.” Ilyen környezetben pedig nehéz elmagyarázni egy kisvállalkozás vezetőjének, hogy érdemes beruháznia a cégébe.
Fontos témája lesz a konferenciának az új típusú bérpolitika. A kormány azt hirdeti, senki nem járhat rosszabbul – a VOSZ-főtitkár szerint ez egy „közgazdászként értelmezhetetlen mondat”. Mint kifejtette, szerinte a módosítás rossz lehet az államnak, mert végső soron a költségvetési pozíciót fogja rontani, és rossz lehet a cégeknek, mert sérti a szabad béralku mechanizmusát, és jelentős teljesítménynövekedés nélkül nem lehet kigazdálkodni a bérnövekedést. De rossz hatása lehet véleménye szerint még a munkavállalókra is, a teljesítményösztönzést ugyanis gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Ha a vállalat képes bért emelni, akkor ezt az alsóbb bérkategóriákra kötelező fordítania, a jobb munkát pedig nem tudja a fizetésemelés ígéretével ösztönözni, mert nem lesz miből.
Nem elhanyagolható a politikai naptár sem. Abban egyetértenek a gazdaság és a politika szakértői, hogy az idei az utolsó év, amikor nagy átalakításokat várhatunk; az már a korábbi tapasztalatok alapján valószínűtlen, hogy a választás előtti másfél évben komoly reformok jöjjenek. Márpedig kemény lépésekre lehet szükség. A VOSZ főtitkára szerint legalább féléves munkára lesz szükség ahhoz, hogy megvizsgálják, hogyan lehet a terheket a gazdaság különböző szereplői és a lakosság között úgy elosztani, hogy a legkevésbé legyen fájdalmas az átalakítás, de „bármennyire fáj, a költségvetés kiadási oldalán komoly változtatások kellenek”.
A konferencián nem csupán a vállalatok szemszögéből elemzik a magyar gazdaság helyzetét. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke arról beszél majd, milyenek a hazai bankrendszer kilátásai. Előadást tart Felcsuti Péter, a Raiffeisen volt vezérigazgatója arról, milyen gyakorlati következményekkel járnak a sorozatos leminősítések. A nyitó felszólalásban Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója a globális gazdaság kapcsán azt a kérdést járja körül: van-e az alagútnak vége.
- Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke
- Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója
- Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke
- Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója
- Felcsuti Péter, a Raiffeisen volt vezérigazgatója
- Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM Hungary elnök-vezérigazgatója
- Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára
- Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója
- Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke
- Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója
- Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke
- Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója
- Felcsuti Péter, a Raiffeisen volt vezérigazgatója
- Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM Hungary elnök-vezérigazgatója
- Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára
- Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.