Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a feltételek közé tartozik azon tisztázó információk megadása, amelyeket a bizottság a jegybankra vonatkozó szabályozással kapcsolatban szerdai bejelentése szerint kért a magyar hatóságoktól, továbbá a bizottság korábbi kérdéseire adott válaszokban szereplő vállalások "tettekre fordítása".
"Jogi szövegekre van szükség, menetrendre van szükség az érintett szabályozások hatályba lépéséhez, és további magyarázatra van szükség a jegybankelnök javadalmazását illetően is" - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy a bizottság szerdán a jegybank függetlenségével összefüggő kötelezettségszegési eljárásban nem lépett tovább.
Két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében - az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szerdai sajtótájékoztatóján bejelentették: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre.
A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.
Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.
Az EB új állásfoglalását még szerdán eljuttatja a magyar kormánynak, amelytől mind a négy ügyben választ vár.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.
Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
Az Európai Bizottság adatai szerint a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozás 274 bíró, illetve ügyész nyugdíjazását vonná magával.
A brüsszeli testület megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a központi bank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad "néhány kulcsfontosságú aggályra". Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia.
"A Bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a Bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban" - olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, "de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően". Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki.
"Most, hogy a Bizottság átlépett a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába, lényeges, hogy a magyar hatóságok gyorsan választ adjanak a Bizottság jogi aggályaira. Valódi változtatásokat szeretnék látni a szóban forgó jogszabályokat illetően" - fogalmazott Reding.
Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást.
"Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást" - mondta Rehn a jegybanki függetlenség témájában, amely bár szintén jogi kérdés, nem Reding, hanem az ő portfóliójába tartozik Brüsszelben.
Kételkednek az elemzők
A kormány szándéka teljesen világos – nem akarnak megállapodni az Európai Unióval és az Nemzetközi Valutaalappal – írja Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci vezető közgazdásza Magyarországról kedden kiadott elemzésében. Úgy látja, hogy a magyar kormány a „török játékot játssza”.
Montalto szerint csak a piac kényszerítheti arra a kormányt, hogy végül megállapodjon egy hitelkeretről az EU-val és az IMF-fel.
A kormány és az EU/IMF álláspontja még mindig túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy megkezdődjenek a formális tárgyalások – írja Montalto. Meglátása szerint április előtt nem kezdődhetnek el a tárgyalások. Hangsúlyozta, a kormány csak akkor tesz újabb lépéseket a tárgyalások elkezdéséhez, ha a piac kényszeríti.
A CDS-felárnak újra 650-700 bázispontra kell emelkednie, a forintnak pedig 310-es szint fölé kell kerülnie ahhoz, hogy a kormány valóban megállapodjon az EU-val és az IMF-fel Montalto szerint.
Hasonló véleményének adott hangot a Commerzbank közgazdásza is. "Nincs egy ütemterv a piac felé kommunikálva, hogy a szerződés kapcsán ki mikor, miről tárgyal. Sőt olyan nyilatkozatok is nyilvánosságra kerülnek, ahol kormánypárti politikusok úgy fogalmaznak, hogy előfordulhat olyan téma a tárgyalásokon, ahol az álláspontok ütközni fognak, mert sérülnének az ország érdekei” – mutat rá Karsai Péter.
Ha a piac kikényszeríti, akkor lesz megállapodás, de ha marad az összességében kedvező, mérsékelten jó globális hangulat, akkor esélyes magyar részről az együttműködés halogatása, vagy teljes elutasítása – vélekedik Karsai Péter.
