Az NGM megmagyarázza: Az egyszeri tétel nem statisztikai fogalom
Az NGM kiemelte, hogy az Európai Unió (az úgynevezett EDP módszertan alapján) is ezt a hiányadatot tartja számon. Az "egyszeri tétel" ugyanis nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-Jelentésben nincsenek egyszeri tételek).
Az egyenleg kialakulásában ugyanakkor több, tartósan nem jelentkező kiadási és bevételi tétel is szerepet játszott. A kormányzat fenntartható államháztartás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy vállalása az Országgyűlés által eredetileg meghatározott 2,94 százalékos hiánycél teljesítésére vonatkozott, mely nem tartalmazza az év során jelentkező egyszeri tételeket – hangsúlyozza a gazdasági tárca.
Az NGM Közleménye arról ad számot, hogy ez a vállalás miként teljesült. A tényszámok azt mutatják: a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi tételeket leszámítva a 2,94 százalékos célnál számottevően jobb, 2,43 százalékos hiányt sikerült elérni. Az előzetes tényszámokból tehát egyértelmű, hogy – a tervezetthez képest kedvezőtlenebb makrogazdasági környezetben, az évközbeni, egyensúlyt javító intézkedések eredményeképp – a „normál” költségvetési folyamatokat a Kormány kézben tartotta, sőt az egyenleg jobb lett.
Végül az NGM szerint fontos hangsúlyozni az egyszeri tételek jellegét, szerepét a magyar államháztartásban, társadalmi-gazdasági működésében. Nem elég a hiány nagyságát nézni, mögé kell tudni látni azokat a célokat, amelyeket ennek révén sikerült az országnak megvalósítani – teszik hozzá.
Egyszeri tételek, nem egyszeri tételek
A magán-nyugdíjpénztári rendszer többlet-bevétele az államadósság csökkentésére került és kerül felhasználására. Az MFB tőkeemelése elsősorban a hazai kkv-szektor megsegítésére, a magyar növekedés beindítására hivatott. A MÁV-tól átvállalt adósság a közösségi közlekedés érdekeit szolgálta. Az Áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett, egyszeri fizetési kötelezettség, egyben a vállalkozások részére plusz-forrást jelentett.
Végül a végtörlesztés a Bankszövetséggel kötött megállapodásból adódott, ez az összeg végeredményben a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére szolgált, egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi szektor hitelezési aktivitásának bővítéséhez, zárul a közlemény.
