Egyre apad a játékadószámla
A „fapados” játékautomaták megszűnésével és a szerveralapúak elterjedésével átrendeződés tapasztalható a szerencsejáték-piacon. Valószínűleg ennek is betudható, hogy az idén eddig hónapról hónapra egyre csökkent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) játékadószámlájára befolyó összeg. A hivatal arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy januárban 6756 millió, februárban 6449 millió, márciusban pedig 5970 millió forint bevételt könyvelhettek el. Tavaly összesen 62 464,7 millió forint gyűlt össze a játékadószámlán. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint 2010-ben, mert akkor 62 689,2 millió forint érkezett be. „Április 3-án 6591 darab, játékadó-fizetési kötelezettséggel érintett pénznyerő automata üzemelt” – közölte az adóhivatal. A pénznyerő ágazat vállalkozói adófizetési fegyelmének vélhetően nem tett jót, hogy a játékadó tavaly novemberben a korábbinak az ötszörösére emelkedett. Az 500 ezer forintos havi fix játékadó számos üzemeltető szemszögéből egyenlő volt a tevékenység betiltásával. Az adóemelés előtti állapotban még több mint 20 ezer gép várta az ügyfeleit.
Az adóhivatal végrehajtói legutóbb zongorát, bútort és készpénzt is lefoglaltak egy játékautomatákat is üzemeltető cég gödöllői talponállójában a befizetetlen játékadó egy része fejében. „Egyelőre nem tudni, miként teljesít a magyar gazdaság, befolyik-e a várt összeg a játékadóból” – mondta Varga Árpád. A NAV elnökhelyettese szerint bizakodásra ad okot, hogy a hivatal eddig szinte minden évben tudta vagy megközelítőleg tudta teljesíteni a költségvetési törvényben foglaltakat.
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke nem érti, hogy miért együtt adja meg a pénznyerő ágazat és a Szerencsejáték Zrt. játékadó-bevételét a NAV, hiszen a piac kétpólusú. „Nyilván van adat arról, hogy pusztán a nyerőautomaták után mennyi játékadót fizettek” – mondta lapunknak az MSZSZ elnöke. Schreiber István úgy véli, a probléma a jelenlegi adatközléssel az, hogy csupán azt tudhatjuk meg: mennyi automata esik adófizetési köztelezettség alá, nem pedig a ténylegesen adót fizető gépek számát, amely a szövetség régiós értekezletein bejelentett adatok szerint nem lehet több négyezernél. A nyerőgépekből havonta befolyt játékadó pedig aligha haladhatja meg a tavalyi átlagos havi játékadó-bevételt, ez 2,4 milliárd forint volt az ágazatban. „Ha a játékadó-csökkenést a forgalomból kivont játékgépek számának tulajdonítjuk, akkor 1572 darab géppel eleve kevesebb működik a piacon, mint januárban” – mondta az MSZSZ elnöke. Schreiber István úgy kalkulál: a piacról kiszorult gépek száma azonban ennél jóval magasabb lehet, mivel vélhetően a Szerencsejáték Zrt.-től befolyó játékadó-bevétel ebben az időszakban nőtt, mert az 5-ös lottó nyereményhalmozódása miatt erősödött a játékkedv, tehát biztosan nem az SZRT befizetései csappantak meg. Kiemelte: a nyerőgépágazat szereplői örülnének a legjobban, ha ezek az adatok megfelelnének a valóságnak, és még 6591 automata után képesek lennének adót fizetni a vállalkozók, de szerinte ennél szomorúbb a helyzet.
A piac tavaly novembertől ötödére zsugorodott, mert a szakmában minden nap késésnek nagy ára van, november 1-je óta pedig hiába várják a szerencsejáték-törvényhez tartozó végrehajtási rendelet (VHR) nyilvánosságra hozatalát. A VHR teremti meg ugyanis a lehetőségét, hogy elindulhasson a szerveralapú, százalékos üzemeltetés, amely révén a tiszta játékbevétel 33 százalékának megfizetésére lesz köteles az ágazatspecifikus díjai (engedélyezési díjak, szerver-hozzáférési díj), valamint a vállalkozásokat érintő adó- és járulékterhek mellett.
Vég Márton-->
