A piaci szolgáltatások és az iparcikkek esetében a havi pontosan megfelelt a vártnak, az élelmiszerek esetében csekély mértékben meghaladta a vártat. A piaci energia és az üzemanyag esetében a vártnál gyorsabban, míg a hatósági áras termékkörben a vártnál lassabban nőttek az árak. Az eltérések általában jóval a hibahatáron belül mozognak, a hatósági árak esetében azonban a „pozitív” meglepetést az okozta, hogy a közösségi közlekedésben idén eddig lényegében nem került sor áremelésekre – hangsúlyozta Kondrát Zsolt.
A jegyárak február-május során szoktak drágulni, 2011-ben ez nagyrészt márciusban következett be. Arra számítunk, hogy a költségvetés kiélezett helyzete miatt a következő hónapokban szükségessé válik a jegyárak emelése. Az élelmiszerek esetében a nemzetközi árutőzsdei árak, a forint januári erősödése és az alacsony hazai kereslet nem indokol gyorsuló áremelkedést, de a szezonális hatások április-májusban így is megdobhatják az inflációt – vetítette előre a közgazdász.
Hozzátette, a következő 2-3 hónapban az egyre súlyosabb aszály és a forint elmúlt hetekben bekövetkezett lassú gyengülése is a magasabb áremelkedés felé mutat. Ez utóbbi az iparcikkek esetében is növeli az inflációs kockázatokat, különösen mivel a tavalyi év első feléhez képest tartósan gyengébb a forint árfolyama. Ráadásul az EU/IMF tárgyalások csúszása és a nemzetközi befektetői hangulat romlása komoly leértékelődési kockázatot hordoz.
Az éves maginfláció 5,0 százalékos szintje az adóváltoztatások hatását tükrözi. Az adóváltozásoktól tisztított árindex 3,4 százalékos éves inflációt jelez, ami alacsonyabb a tavalyi IV. és az idei I. negyedéves átlagnál, de még mindig meghaladja a jegybanki inflációs célt. A piaci szolgáltatások áremelkedése az adóemeléssel együtt is visszafogott maradt, ami azt mutatja, hogy továbbra sincs érdemleges inflációs nyomás a gazdaságban. Ennek oka a nyomott belső kereslet, mivel a fogyasztás idén a nettó reálbérek és reáljövedelmek csökkenése miatt visszaesik, a beruházások felfutása pedig az EU/IMF megállapodás előtt nem várható – vélekedett.
Úgy látja, az országon kívülről azonban érhetik sokkok az árakat, miután az olajárak érzékenyen reagálhatnak az iráni helyzet romlásából fakadó kínálatszűkülésre, és az élelmiszerárakat is meglódíthatja a rossz időjárás, vagy a vártnál gyorsabban növő globális kereslet.
2012 hátralevő részében 6 százalék körüli inflációt várnak az MKB Bank elemzői, amely év végére 5 százalék közelébe csökkenhet, így az átlagos infláció 5,9 százalék lehet 2012-ben. 2013-ban év végén 3,2 százalékos, az év átlagában pedig 3,3 százalékos inflációt várnak.
Monetáris politikai következtetések
Kondrát Zsolt szerint az inflációs kilátások egyelőre nem indokolnak további kamatemelést, bár kockázatot jelent, hogy egy IMF-program előírhat inflációs hatású intézkedéseket, pl. ártámogatások további leépítése. „Alapesetben a IV. negyedévig változatlan, majd év végére 6,50 százalékra csökkenő kamatszintet várunk. Óvatosságra int ugyanakkor az IMF-EU megállapodás várható idejének folyamatos kitolódása, ami komoly volatilitást okozhat a hazai pénzügyi piacokon, az árfolyam komoly gyengülése pedig ismét felvetné a kamatemelés szükségességét”.
