Hiányolja a piac az IMF-megállapodást

Magyarország választolt az Európai Bizottságnak a vitás kérdésekben, azonban az EU még elemzi azokat. A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján Olivier Bailly bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy a testület az április 7-i határidőre megkapott minden választ, benne "minden szükséges információt, amelyet kért". Hangoztatta, a végrehajtó szervnél most azon dolgoznak, hogy a lehető leggyorsabban elemezzék a válaszokat.

Közben Pleschinger Gyula egy interjúban reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság csak a jegybank ügyéhez kapcsolja a tárgyalások megkezdését és a másik két ügyet - (az adatvédelmi ombudsman és bírák nyugdíjazása - hagyja menni "a maga útján", mert azok sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nem igen kapcsolhatók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, aki tagja a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló, Fellegi Tamás vezette küldöttségnek, a privatbankar.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy ha sikerül rendezni a jegybank ügyét, akkor pár hét alatt megkezdődhet a párbeszéd.

"A lényeg, hogy jelenleg nem nálunk van a labda, és reméljük, hogy a bizottság gyorsan fog tudni dönteni" - jelentette ki Pleschinger Gyula.

Olivier Bailly bizottsági szóvivő pedig azt mondta, reméli, hogy szilárd jogi alapokon álló értékelés születik, és az alapján a bizottság a következő hetekben döntést hozhat a kötelezettségszegési eljárások ügyében.

A szóvivő megerősítette, hogy a kötelezettségszegési eljárások keretében küldött megkeresések mellett a két adminisztratív jellegű levélre is időben megkapták a válaszokat a magyar féltől.

Pleschinger Gyula hangsúlyozta: az IMF részéről udvarias várakozás tapasztalható, mert a tárgyalásokat alapvetően az unióra hagyják. Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy megértek a feltételek a tárgyalások elkezdésére, akkor az IMF bekapcsolódik azokba.

Az IMF-megállapodással kapcsolatos késedelmet már a piaci szereplők is érzik. A forint kedden a reggeli 295 alatti árfolyamról 298 közelébe került, majd 297,5 körül stabilizálódott. A hazai deviza ezzel egy hónapos mélyponton járt a közös európai fizetőeszközzel szemben. A forint közel 1 százalékos esett napon belül, míg a régiós devizák ennél kisebb leértékelődést mutatnak.

A magyar államadósság törlesztésének leállásának esetére köthető biztosítási felár pedig 16 bázisponttal, 567 pontra emelkedett a Markit adatai alapján. A magyar eszközöket az IMF-hitellel kapcsolatos bizonytalanság is nyomás alatt tartja. A CDS-felár ezzel 6 hetes csúcsra került.

Az IMF-nek közben éppen kedden jelent meg egy elemzése, amelyben a kormányzat unortodox gazdaságpolitikájának egy részét bírálja. Ebből kitűnik, hogy az IMF nem nézi jó szemmel a kormányzat egyes gazdaságpolitikai lépéseit.

Bírálatokat fogalmazott meg az eladósodott ingatlantulajdonosok megsegítését célzó magyar programmal kapcsolatban a kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) című elemzésének egyik fejezetében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az ingatlanpiaci válság és gazdasági recesszió súlyosabb és hosszabb ideig tart, ha azt a háztarások eladósodása előzi meg, állapította meg IMF jelentése a fejlett gazdaságok elmúlt három évtizedének tapasztalataira hivatkozva. A valutaalap szerint a kormányzati politika elejét tudja venni a gazdaság tartós visszaesésének, ha fellép a háztartások túlzott eladósodása ellen.

A jelentés pozitív példaként hozta fel az Egyesült Államoknak a 30-as években és Izlandnak a ma alkalmazott adósság-szerkezetátalakítási programjait, amelyek jelentősen csökkentették a törlesztés terhét, valamint a háztartási csődök és a jelzálog-érvényesítések számát. Az ilyen kormányzati intézkedések - az IMF szerint - segíthetnek a háztartási csődök, az ingatlanár-csökkenés és a további gazdasági visszaesés egymást erősítő ciklusának elhárításában.

A magyar példa azt mutatja be, hogy egy kötelező program, ha rosszul célzott és az adósság-átütemezés terhét a törékeny bankszektorra helyezi, "veszélybe tudja sodorni a pénzügyi rendszert anélkül, hogy elérné a kívánt gazdasági célkitűzéseket" - fogalmaz az IMF jelentése.

A magyar forintnak a globális pénzügyi válság kitörése után bekövetkezett meredek leértékelődése, valamint azok az aggodalmak, hogy a növekvő adósságszolgálat aláássa a magánfogyasztást, arra kényszerítette a kormányt, hogy megsegítse a devizában eladósodott háztartásokat. Az IMF 2011-es adatai szerint a devizában denominált hitelek tulajdonosainak adósságszolgálati kötelezettsége több mint 50 százalékkal megnövekedett.

Az IMF elemzői szerin a kormány 2011 szeptemberében egy kötelező adósságátstrukturálási programba kezdett, anélkül, hogy az érintettekkel előzetesen konzultált volna.

"Egy meghatározott (mintegy 5 hónapos) időszak alatt a bankokat arra kényszerítették, hogy megengedjék az ügyfeleknek, hogy kedvezményes árfolyamon, a piaci ár alatt mintegy 30 százalékkal fizessék vissza a jelzáloghiteleket".

A szóban forgó adósságcsökkentésből eredő összes veszteséget a bankoknak egyedül kellett viselniük - olvasható az IMF elemzésében. A kötelező adósságátstrukturálási program, az előzetes becslések szerint magas részvételt ért el - az összes jelzáloghitel mintegy 15 százalékát érinti.

A programnak azonban az elemzők szerint három alapvető korlátja van. Először is rosszul célzott, abban a tekintetben, hogy csak a jómódú háztartások képesek visszafizetni fennálló jelzáloghitel-állományt egyszeri forintbefizetéssel. Másodszor, a kötelező program a veszteségek teljes terhét a bankokra helyezi, amelyek közül több is kevéssé felkészült arra, hogy felszívja az ilyen veszteségeket. Következésképpen a további tőkeáttétel-csökkenés valamint a hitelválság elmélyülése kapcsolódó árfolyamnyomást eredményezhet. A tanulmány szerzői hozzátették, hogy a kormány 2011 decemberében, felismerve a jogszabálynak a bankszektorra gyakorolt lehetséges káros hatását, további intézkedéseket fogadott el a terhek megosztása érdekében.

És végül, a magánszerződések visszamenőleges és a banki szektorral való konzultáció nélküli felülvizsgálata kárt okoz az általános befektetési klímának.

A jelentés felhívta a figyelmet, hogy a háztartások adósságállományának átstrukturáláshoz erős banki szektorra van szükség. Izlandon, az új bankok elfogadható értéken szerezték be hitelportfólióikat, ami azt jelentette, hogy a bankok tőkeállományának sérülése nélkül lehetett messzemenő háztartási adósság-átütemezést végrehajtani. Ez egyben arra is ösztönözte a bankokat, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a hitelfelvevőkkel.

Ezzel szemben a 90-es évek Kolumbiájában és a mai Magyarországon az alultőkésített bankrendszer nem tudta felszívni a (kötelező) háztartási adósság-átstrukturáláshoz kapcsolódó veszteségeket, aminek következtében zavar keletkezett a hitelkínálatban - írták elemzésükben az IMF szakértői.