A Kalózpártra jelenleg a szavazók 13 százaléka adná a voksát, míg a Zöldek mindössze 12 százalékot kapnának, derül ki a Forsa Spiegel által idézett aktuális közvélemény-kutatásából. A kalózok ezzel jelenleg már az ország harmadik legjelentősebb politikai erejének számítanak – a kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) után. Összehasonlításul: a jelenleg a CDU-val kormánykoalíciót alkotó liberálisok (FDP) mindössze öt százalékon állnak a Forsa szerint.
A kalózok fokozatos erősödését a Saarlandban márciusban lezajlott tartományi választások is bizonyítják: míg ők 7,4 százalékot kaptak, addig a Zöldek mindössze öt százalékig jutottak. Elemzői várakozások szerint a párt a következő két tartományi választáson, Schleswig-Holsteinben és Nordrhein-Westfalenban is folytatja jó szereplését, és átlépi majd a helyi törvényhozásba kerüléshez szükséges öt százalékos határt.
Alexander Dobrindt, a CDU általános főtitkára szerint a Kalózpárt erősödése mögött az áll, hogy az úgynevezett „protest szavazók” (a nagy pártokból kiábrándult választók) egyre nagyobb számban pártolnak át hozzájuk a zöldektől. A főleg az atomenergia-témára koncentráló Zöldek „technikaellenesnek” tűnnek, így már nem tudják megszólítani a legújabb internetes generációt, mondta a politikus a Die Weltnek. Ők egyre nagyobb számban csapódnak a szociális-liberális-progresszív csoportosulásként leírt Kalózpárthoz, amely olyan népszerű témákat tűz a zászlajára, mint például az internet szabadsága, és összességében egy nemzetközi mozgalom részeként alakítója kíván lenni az információs társadalom kialakulásához vezető úgynevezett digitális forradalomnak.
Mások szerint viszont ez politikai programnak még kevés, a Kalózpárt profilja messze van a kiforrottságtól. A kalózoknak jobban kellene koncentrálniuk a politikai tartalmakra, „hosszú távon ugyanis nem tartható, hogy a pártnak fontos témákban egyszerűen nincs saját álláspontja” – mondta a Hamburger Abendblattnak Manuela Scheswig, Mecklenburg-Vorpommern szociális ügyekért felelős minisztere.
