BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Mellár: nehéz elképzelni, hogyan fogják ezeket az adókat kivetni

Mellár Tamás közgazdász hiányolja a Széll Kálmán terv újabb verziójából a gazdasági növekedés forrását és az állami támogatások rendszerének átalakítását. A közgazdász, aki az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, a Gazdasági Rádiónak nyilatkozott.

A frissített Széll Kálmán terv azzal számol, hogy a távközlési adóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből 130, illetve 228 milliárd forint fog befolyni a költségvetésbe. Mellár Tamás azonban azt mondja: egy közgazdásznak nehéz elképzelni, hogyan fogják ezeket az adókat kivetni, mi lesz a szerepük, a gazdasági következményük. Ha a tranzakciókat adóztatjuk, az a gazdasági aktivitást csökkenti, vagy a feketegazdaságba, illetve külföldre fogja átirányítani ezeket a tranzakciókat, ami mindenképpen a gazdaság zsugorodásához vezethet. Elképzelhető, hogy ezek a pontok még további egyeztetéseket fognak követelni – véli Mellár.

Ilyen típusú adókra nincsen példa az unióban, ami mindenképpen kérdésessé teszi, hogy jogilag bevezethetőek-e, illetve ha sehol máshol nincs ilyen, akkor a kijátszásuk is könnyebb lehet. Az egységes biztosítási adóból 15 milliárd forint bevételre számít a kormány, ami ezt a szektort nem fogja ellehetetleníteni, de a különböző biztosítási formákat valószínűleg különböző módon fogja érinteni.

A közgazdász szerint az a szándék jól látható, hogy a kormány a kivezetendő szektorális adókat próbálja valamilyen módon kompenzálni. Megemelik az energiaszolgáltatók adóját is, amiből a kormány 55 milliárd forint bevételt vár. Első lépésben a kormány megpróbálja ezeket az adókat a vállalati szektorra koncentrálni, ám a cégek igyekeznek majd ezt a lakosságra átterhelni – mondta Mellár Tamás.

Az idei évre már beterveztek egy 1500 milliárd forintos megszorítást az első Széll Kálmán tervben, erre jön rá az újabb 155 milliárd forintos csomag a 2. verzióban. Igy bizonyos költségvetési szervek működése ellehetetlenülhet – fejtette ki a közgazdász. Kérdés, ki lehet-e vonni a szektorból annyi pénzt, amennyit a kormány elképzelt, anélkül, hogy maradandó károkat okozna a működésben.

Arról viszont nincs szó – tette hozzá Mellár -, mik lennének a növekedés forrásai. Jövőre is szerény, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tervezet. Ráadásul a kormány nem nyúl hozzá a „szent tehenekhez”: marad az egykulcsos személyi jövedelemadó, a vagyonadó bevezetéséről nem nyilatkoznak, és nem nyúltak hozzá az állami támogatások rendszeréhez sem. Mindössze az állami vállalatoktól akarnak 10 milliárdot levenni.

Pedig az állami támogatások rendszerének átalakítása indíthatná el a gazdaságélénkítést, különös tekintettel a kkv-k támogatására – mondta Mellár Tamás. Ha pedig ilyen alacsony a gazdasági növekedés, és kemény egyensúlyi kényszerek vannak, akkor csak az marad, hogy a kényszerek hatására próbál forráshoz jutni a kormány, de mindegyik megoldás problémát okoz a gazdaság alacsony teljesítménye miatt. Márpedig ebben a programban nincsen benne a gazdaság bővítése – fejtette ki a közgazdász a Gazdasági Rádióban.

Kapcsolódó cikkek