Mellár: nehéz elképzelni, hogyan fogják ezeket az adókat kivetni
A frissített Széll Kálmán terv azzal számol, hogy a távközlési adóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből 130, illetve 228 milliárd forint fog befolyni a költségvetésbe. Mellár Tamás azonban azt mondja: egy közgazdásznak nehéz elképzelni, hogyan fogják ezeket az adókat kivetni, mi lesz a szerepük, a gazdasági következményük. Ha a tranzakciókat adóztatjuk, az a gazdasági aktivitást csökkenti, vagy a feketegazdaságba, illetve külföldre fogja átirányítani ezeket a tranzakciókat, ami mindenképpen a gazdaság zsugorodásához vezethet. Elképzelhető, hogy ezek a pontok még további egyeztetéseket fognak követelni – véli Mellár.
Ilyen típusú adókra nincsen példa az unióban, ami mindenképpen kérdésessé teszi, hogy jogilag bevezethetőek-e, illetve ha sehol máshol nincs ilyen, akkor a kijátszásuk is könnyebb lehet. Az egységes biztosítási adóból 15 milliárd forint bevételre számít a kormány, ami ezt a szektort nem fogja ellehetetleníteni, de a különböző biztosítási formákat valószínűleg különböző módon fogja érinteni.
A közgazdász szerint az a szándék jól látható, hogy a kormány a kivezetendő szektorális adókat próbálja valamilyen módon kompenzálni. Megemelik az energiaszolgáltatók adóját is, amiből a kormány 55 milliárd forint bevételt vár. Első lépésben a kormány megpróbálja ezeket az adókat a vállalati szektorra koncentrálni, ám a cégek igyekeznek majd ezt a lakosságra átterhelni – mondta Mellár Tamás.
Az idei évre már beterveztek egy 1500 milliárd forintos megszorítást az első Széll Kálmán tervben, erre jön rá az újabb 155 milliárd forintos csomag a 2. verzióban. Igy bizonyos költségvetési szervek működése ellehetetlenülhet – fejtette ki a közgazdász. Kérdés, ki lehet-e vonni a szektorból annyi pénzt, amennyit a kormány elképzelt, anélkül, hogy maradandó károkat okozna a működésben.
Arról viszont nincs szó – tette hozzá Mellár -, mik lennének a növekedés forrásai. Jövőre is szerény, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tervezet. Ráadásul a kormány nem nyúl hozzá a „szent tehenekhez”: marad az egykulcsos személyi jövedelemadó, a vagyonadó bevezetéséről nem nyilatkoznak, és nem nyúltak hozzá az állami támogatások rendszeréhez sem. Mindössze az állami vállalatoktól akarnak 10 milliárdot levenni.
Pedig az állami támogatások rendszerének átalakítása indíthatná el a gazdaságélénkítést, különös tekintettel a kkv-k támogatására – mondta Mellár Tamás. Ha pedig ilyen alacsony a gazdasági növekedés, és kemény egyensúlyi kényszerek vannak, akkor csak az marad, hogy a kényszerek hatására próbál forráshoz jutni a kormány, de mindegyik megoldás problémát okoz a gazdaság alacsony teljesítménye miatt. Márpedig ebben a programban nincsen benne a gazdaság bővítése – fejtette ki a közgazdász a Gazdasági Rádióban.
