Monetáris cunamitól tart Brazília

Nem tartózkodott a kritikus megjegyzésektől a washing­toni Fehér Házban tett első látogatása során Dilma Rousseff, Brazília bő egy éve regnáló női elnöke. Szerinte a gazdag államok, így az Egyesült Államok kamatcsökkentésre és a hitelezés beindítására építő „expanzív monetáris politikája” ugyan segít a globális gazdasági problémák legyűrésében, egyúttal viszont akaratlanul is „monetáris cunamit” okozhat a gyorsan fejlődő országokban. Az „olcsó pénz politikája” miatt megnövekvő likviditás ­ugyanis a válságban lévő eurózóna helyett jelentős részben ezekbe az országokba, így Brazíliába áramlik, túlságosan erőssé teszi az ottani fizetőeszközt, és így ­végső soron károkat okoz az ottani gazdaságnak.

Hogy Rousseff vizitje koránt­sem csupán udvariassági látogatás volt, jelzi az is, hogy a brazil elnök aggályait fejezte ki az Iránnal szemben bevezetett szankciók hatása miatt. Ezek ugyanis növelhetik a feszültséget a Közel-Keleten, és újabb csúcsokra lövellhetik az olajárat, így veszélyeztetvén a világgazdaság helyrerázódását. Brazil kormányzati források szerint emellett a kubai kérdésben is nézetkülönbségek mutatkoztak a két elnök között a tervezettnél mintegy fél óránál tovább nyúló megbeszélés során.

Azt nem lehet tudni, hogy mennyire hatották meg Obamát a felvetések – az amerikai kormány szóvivője ugyanis nem kívánt válaszolni a Reuters monetáris politikát érintő kérdésére. Az amerikai elnök pedig annyit közölt, hogy „a két ország kereskedelme és befektetései rekordszinten vannak, ami mindkét államban munkahelyeket hoz létre, és lehetőségeket teremt a cégeknek”. Hírügynökségi jelentések szerint Rousseff újabb brazíliai befektetésekért lobbizott Obama kabinetjénél, amely cserében azt kéri, hogy az amerikai cégek a jelenleginél könnyebben érhessék el termékeikkel a mintegy 190 millió fős brazil piacot.

A brazil kormány egyébként már korábban is jelezte, hogy az ottani gazdaságot hátrányosan érinti az eurózóna és az Egyesült Államok monetáris politikája. Az emiatt túlzottan erőssé váló reál ugyanis egyrészt drágítja az exportot, másrészt olcsóbbá teszi a behozatalt. Utóbbi tönkreteheti a hazai cégeket, mint történt ez a Vulcabras Azaleia nevű cipő­gyártó esetében is, amely tavaly decemberben hat gyárát zárta be a külföldről érkező áruk okozta verseny fokozó­dása miatt. „Az erős árfolyam és a termelési költségek miatt csökken a versenyképességünk” – idézte a Mercopress hírügynökség Robson Andradét, egy helyi ipari szövetség vezetőjét. Más szakértők ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetnek, hogy míg öt évvel ezelőtt még az ipari termékek felét, a nyersanyagok pedig harmadát tették ki az exportnak, addigra mára megfordult ez az arány.

További rossz jel, hogy tavaly a külkereskedelem 70 milliárd eurós rekordhiányt könyvelhetett el. Nem csoda, hogy a gazdasági növekedés is jelentősen lassult: 2011-ben mindössze 2,7 százalékot tett ki a 2010-es 7,5 százalékos boom után.

Túlzott borúlátásra azonban nincs ok: a dél-amerikai ország minden nehézség ellenére is megelőzte Nagy-Britanniát a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, és vezető pozíciókba kerülhet a jövő két kulcságazatának tartott területen – az élelmiszeriparban és az energiában. Ráadásul Rousseff a közelmúltban bejelentette: a hazai ipar segítése érdekében csökkenti a fogyasztási cikkek adóterhelését, és – tekintettel a közelgő két brazíliai megaeseményre, a 2014-es foci vb-re és a 2016-os olimpiára – hamarosan kibővíti a közmunka-programokat is.

Brazília első női elnöke népszerűségét elsősorban a sikeres munkahelyteremtési programoknak, a növekvő béreknek és kemény korrupcióellenes politikájának köszönheti. Jellemzőü, hogy tavaly hat ­minisztere is kénytelen volt ­lemondani korrupciógyanús ügyek miatt.

A Brazíliában született Dilma Rousseff részben bolgár származású: apja az 1930-as években vándorolt ki Bulgáriából a dél-amerikai országba.

Brazília első női elnöke népszerűségét elsősorban a sikeres munkahelyteremtési programoknak, a növekvő béreknek és kemény korrupcióellenes politikájának köszönheti. Jellemzőü, hogy tavaly hat ­minisztere is kénytelen volt ­lemondani korrupciógyanús ügyek miatt.

A Brazíliában született Dilma Rousseff részben bolgár származású: apja az 1930-as években vándorolt ki Bulgáriából a dél-amerikai országba.-->