Az első két hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, sőt munkanapokkal kiigazítva több mint 3 százalékkal csökkent. Az építőipari visszaesés közel 10 százalékos. A kivitel – ami korábban gyorsan nőtt - csaknem változatlan. A kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékkal csökkent. A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban több mint 1 százalékkal csökkent a létszám. Mindezek alapján - a második félévben várhatóan javuló európai konjunktúra és a belépő autóipari beruházások hatását is figyelembe véve – idén elkerülhetetlennek látszik a recesszió – vélekednek a GKI közgazdászai. Hozzáteszik, sem a belföldi keresletben, sem a hitelezésben nem várható ugyanis javulás, és nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.
Csökkenő reáljövedelem, mérséklődő fogyasztás várható
Az infláció a decemberi 4,1 százalékról februárra 5,9 százalékra ugrott, majd márciusra 5,5 százalékra csökkent. Az év során az áremelkedési ütem további enyhe lassulása várható. A reálkeresetek az első két hónapban 3 százalékkal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5 százalék körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődése valószínű – jósolják a kutatók. Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4 százalék körüli visszaesés várható.
Visszaesik a gazdaság is
Az államháztartási hiány az első negyedévben csaknem elérte az egész évre előirányzott összeg 90 százalékát. Ennek fő oka, hogy a gazdaság a kormányzat által számított 1,5 százalékos növekedés helyett a GKI prognózisa szerint idén mintegy 1,5 százalékkal visszaesik, ami a fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódó adóbevételekben is megmutatkozik. Emellett - többek között az IMF-megállapodás elhúzódása miatt - emelkedőek a kamatfizetési kötelezettségek is.
Növekedésellenes a Széll Kálmán-terv
A Széll Kálmán-terv 2.0 elegendő lehet a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszűntetéséhez, a kohéziós forrásokhoz való folyamatos hozzájutás fennmaradásához. A piacok számára azonban a terv bevétel-centrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul.
Úgy látják, hogy emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t. Kérdés, hogy az IMF-tárgyalások során e témák milyen mélységben kerülnek terítékre. Az IMF-megállapodás elhúzódása illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg – vélekednek a GKI szakértői.
Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac - például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában - nem kényszerít ki valódi fordulatot, zárul az elemzés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.