Az első két hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, sőt munkanapokkal kiigazítva több mint 3 százalékkal csökkent. Az építőipari visszaesés közel 10 százalékos. A kivitel – ami korábban gyorsan nőtt - csaknem változatlan. A kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékkal csökkent. A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban több mint 1 százalékkal csökkent a létszám. Mindezek alapján - a második félévben várhatóan javuló európai konjunktúra és a belépő autóipari beruházások hatását is figyelembe véve – idén elkerülhetetlennek látszik a – vélekednek a GKI közgazdászai. Hozzáteszik, sem a belföldi keresletben, sem a hitelezésben nem várható ugyanis javulás, és nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.
Csökkenő reáljövedelem, mérséklődő fogyasztás várható
Az a decemberi 4,1 százalékról februárra 5,9 százalékra ugrott, majd márciusra 5,5 százalékra csökkent. Az év során az áremelkedési ütem további enyhe lassulása várható. A reálkeresetek az első két hónapban 3 százalékkal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5 százalék körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődése valószínű – jósolják a kutatók. Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4 százalék körüli visszaesés várható.
Visszaesik a gazdaság is
Az államháztartási hiány az első negyedévben csaknem elérte az egész évre előirányzott összeg 90 százalékát. Ennek fő oka, hogy a gazdaság a kormányzat által számított 1,5 százalékos növekedés helyett a GKI prognózisa szerint idén mintegy 1,5 százalékkal visszaesik, ami a fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódó adóbevételekben is megmutatkozik. Emellett - többek között az IMF-megállapodás elhúzódása miatt - emelkedőek a kamatfizetési kötelezettségek is.
Növekedésellenes a Széll Kálmán-terv
A Széll Kálmán-terv 2.0 elegendő lehet a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszűntetéséhez, a kohéziós forrásokhoz való folyamatos hozzájutás fennmaradásához. A piacok számára azonban a terv bevétel-centrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul.
Úgy látják, hogy emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t. Kérdés, hogy az IMF-tárgyalások során e témák milyen mélységben kerülnek terítékre. Az IMF-megállapodás elhúzódása illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg – vélekednek a GKI szakértői.
Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac - például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában - nem kényszerít ki valódi fordulatot, zárul az elemzés.
