Nouriel Roubini, a világgazdasági válságot előre látó professzor szokatlan optimizmussal kezdte beszédét ezen a héten. Azt mondta, hogy egy sor felfelé mutató kockázatot lát a globális gazdaságban: ilyen a gazdasági kilábalás, az eszközárak emelkedése, a feltörekvő piaci boom és a technológiai fejlődés is.
Ezután azonban hangot adott az esetleges kedvezőtlen fejleményeknek is. „A globális gazdaságot egy potenciális iráni háború fenyegeti” – vélekedett a New York-i Egyetem professzora. A közgazdász felhívta a figyelmet a szélesebb értelemben vett közel-keleti gondokra is.
Megvan a kockázata annak, hogy Irán katonai összecsapásba kerül az Egyesült Államokkal és Izraellel. Roubini úgy látja, hogy a katonai konfliktus kialakulása a legnagyobb kockázat az USA elnökválasztása után. Az iráni nukleáris tárgyalások már kudarcba fulladtak – tette hozzá.
A közgazdász szerint az olaj árfolyama akkor is csúcsra emelkedhet a félelmek miatt, ha nem alakul ki katonai konfrontáció. Roubini pedig nem gondolja azt, hogy Irán az egyetlen fenyegetés a Közel-Keleten. Az „arab tavasz” után jöhet az „arab tél” – vélekedett.
Michael Milken azt válaszolta, hogy a technológiai fejtődés és a politika enyhítheti ezeket a kockázatokat, és az Egyesült Államok kevéssé függ a közel-keleti olajtól. Azt mondta, hogy az USA és Brazília lehet a világon a legnagyobb alacsony költségű energia-kitermelő ország.
Roubini szerint ugyanakkor rövid távon nem lehet elkerülni az olajfüggőséget. Azok az emberek, akik azt hiszik, hogy öt év múlva függetlenek leszünk ettől, tévednek – vélte. „Ez egy 10-20 éves történet.”
Az európai gazdaság lassulása is kockázatot jelent a jósprofesszor szerint. „(John) Keynes azt mondta, hogy hosszú távon mindannyian meghalunk. Lehet, hogy már rövid távon”, zárta szavait.
