Svájc „hazahívja” az óragyártást

A Svájci Nemzeti Tanács a munkahelyek védelme érdekében határozatot hozott, hogy az ipari termékek értékének minimum 60 százalékát a hazai gyártóknak kell biztosítaniuk. Az 50 ezer embernek munkát adó, több mint 500 különböző nagyságú manufaktúrát és gyárat tömörítő Svájci Óraipari Szövetség élénken üdvözölte a döntést. Manapság ugyanis a luxusórák szinte teljes mértékben Kínában készülnek, mégis a Swiss Made felirat szerepel a számlapokon. A Svájci Óraipari Szövetség szerint ez olyan visszaélés, amelyet a jelenlegi döntés orvosolni kíván. Nem csupán a munkahelyek megőrzése, illetve létesítése érdekében, hanem azért is, mert a kínai „svájci” órák leértékelik a svájci óraipar hírnevét. Az erős és hiteles svájci védjegy munkalehetőséget jelent az óragyártók és alvállalkozók egész sorában, ezért a termelést Svájcban kell fejleszteni és erősíteni hosszú távon – hangsúlyozza a szövetség.

A parlamenti tanácskozások során a 60 százalékos szabályt ugyanakkor azok a vállalatok ellenezték, amelyek a munkahelyek 90 százalékát Ázsiába telepítették – olvasható a szövetség honlapján, amely hozzáteszi, hogy a 200 fős Nemzeti Tanács, vagyis a parlament alsó házának tervezetét még a 46 fős felső háznak is jóvá kell hagynia.

Talán a fenti folyamatok is felbátorították a TAG Heuert, hogy belevágjon negyedik svájci gyára építésébe. A luxusóragyártó a svájci Jura kantonban lévő Chevenezben létesít új üzemet, amely részben a termelés átcsoportosítását, részben a kapacitás bővítését szolgálja. A tervek szerint 2013-ban nyitó, százötven főt foglalkoztató chevenezi létesítménnyel a Tag Heuer összesen száz munkahelyet hoz létre, miután a Cornolban mechanikus alkatrészeket gyártó alkalmazottak közül ötvenen az új gyárba kerülnek át. A Tag Heuer ezzel a kapacitásbővítéssel egyetemben folytatja a termelés átstrukturálását, ennek részeként a cornoli üzemet teljes mértékben az óratokok gyártására állítják át. A Tag Heuer által avantgardként aposztrofált 2400 négyzetméteres alapterületű üzem felépítése tizennyolc hónapot vesz igénybe, a május harmadikai alapkőletételtől számítva.

A Svájci Óraipari Szövetség összesítése szerint az iparág az idén is folytatta diadalmas exportoffenzíváját. Az első negyedévben az iparág exportja 4,599 milliárd frankra emelkedett a tavalyi hasonló időszakban elért 3,930 milliárdról, míg 2010 első negyedében még csupán 3,423 milliárd svájci frankot ért el a kivitel összege. A negyedéves toplista első és harmadik helyén Hongkong és Kína áll, de a hongkongi szállítmányok is jórészt Kínában találnak gazdára. Ha pedig hozzávesszük a március végéig Tajvanba szállított 98,5 millió svájci frankos értéket, akkor az első negyedévben csak a kínaiak a svájci kivitel egyharmadát, szállítói áron 1519,4 millió svájci frank értékű órát vásároltak.

Az iparág tavaly minden korábbi exportrekordot megdöntött, még az előző rekordév, a 2008-as eredményét is jelentősen meghaladta. A 18,1 milliárd frankos kiviteli érték a tavalyelőttinél 19,3 százalékkal volt magasabb, a darabszám pedig 14 százalékkal, 19,8 millióra nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a drágább darabok forgalma emelkedett elsősorban.

Bicska és óra

A svájci tiszti bicskákat és órákat gyártó Victorinox cég fél évtizede felvásárolta hazai versenytársát, a Wengert, így ma 1200 embert alkalmaz otthon, hatszázat pedig külföldön. A tavaly 500 millió svájci frankos árbevételt elért vállalat 1891-ben kapta az első katonaibicska-megrendelést. A tengerentúli export kezdetén az Egyesült Államokban a bicskát Swiss Army Knife néven kezdték emlegetni, és erre alapozva kezdte a társaság a ma már világszerte ismert robusztus órák gyártását.