Terjed a sukuk és a halal - Aranybánya az iszlám fogyasztási kultúra

Az iszlám, mint vallás gazdaságra gyakorolt hatásának megbecsüléséhez fontos tudni, hogy a muszlim lakosság jelenleg a világ népességének mintegy 10 százalékát teszi ki, a muszlimok 50 százaléka pedig 25 éve alatti. A cégek egyre nagyobb mértékben számolnak ezzel a fogyasztói körrel: az EIU felmérésében szereplő vállalatok 54 százaléka fontos tényezőnek tekinti a saríát, 51 százalék esetében pedig már most hozzájárul a profittermeléshez a muszlim ügyfélkör. Ugyanennek a körnek 60 százaléka reméli, hogy a következő három évben legalább 5 százalékkal járul hozzá a muszlim népesség az értékesítés növekedéséhez.

Míg a muszlim fogyasztók tekintetében a cégek szerint a legjelentősebb növekedést generáló régió az Arab-öböl, addig a második helyet Észak-Amerika foglalja el, amelyet Ázsia déli része követ, a trend a résztvevők szerint a következő öt évben is változatlan marad. A két legjelentősebb szektor továbbra is az saríának megfelelő, halal élelmiszerpiac, valamint a pénzügyi szolgáltatások.

A megkérdezettek 81 százaléka állította, hogy fontos az élelmiszertermékeken a "halal" minőség feltüntetése, ezzel megelőzik a saría banki brandinget, amelyet a résztvevők 77 százaléka tart fontosnak. Ugyanakkor az iszlám kötvény, a sukuk használata 30 százalék feltételezése szerint erősödni fog a jövőben. A sukuk nemzetközi finanszírozási eszközként való elterjedéséhez a szigorúbb tőkekövetelmények és az ezzel összefüggő visszafogott hitelezési aktivitás is hozzájárul majd.

A területen ugyanakkor jelentős tényezők akadályozzák a fejlődést, a legnagyobb gondot az értékesítő részéről a szakértelem hiánya jelenti, de csaknem ekkora fejfájást okoz a cégeknek a hatékony branding stratégiák és a standardok hiánya.