Így kerülhet még mélyebbre a magyar gazdaság

A magyar gazdaságot az elmúlt év közepétől a korábbi alacsony szintről fokozatosan emelkedő inflációs alapfolyamatok jellemezték. 2012 elején a korábban feltételezettnél érdemben gyengébb konjunktúra ellenére is a vártnál magasabb volt az áfaemelés áthárításának mértéke. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a kereslet inflációt leszorító hatása gyengébb lehet az alappályában feltételezettnél. Ez akkor következhetett be, ha az elhúzódó gyenge keresleti környezetben a kapacitások az alappályában feltételezettnél nagyobb mértékben épültek le – írják az MNB szakértői.

Ezt jelezheti a magánszektor gyenge beruházási aktivitása és a vállalati csődök magas száma. A bizonytalan külső és hazai gazdasági környezet és a hitelszűke előretekintve is az alappályánál tartósan alacsonyabb beruházási aktivitást eredményezhet.

A feltételezett alacsonyabb potenciális növekedés következtében zártabb a kibocsátási rés, aminek eredményeként kisebb a gyenge konjunktúra árakra gyakorolt fegyelmező ereje. Ennek ellensúlyozása a jelenlegi monetáris kondíciók hosszabb ideig való fenntartását teszi szükségessé.

Az államháztartás magas finanszírozási költsége, az állam és a magánszektor magas deviza kitettsége és a pénzügyi közvetítőrendszerben meglévő kockázatok miatt a kockázati felárunk a pénzügyi válság kezdete óta tartósan magas.

Előrejelzésükben azzal számolnak az MNB szakértői, hogy folytatódik a belföldi gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodása. Az adósságszintek, illetve az ebből fakadó sérülékenység mérséklődése elhúzódó folyamat, bár az államadósság finanszírozását övező kockázatokat az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötendő megállapodás számottevően mérsékelheti. Alappályánkban a kockázati felárak csak fokozatosan mérséklődnek. A kockázati megítélés alakulását továbbra is számos bizonytalanság övezi, mely az előrejelzési horizonton az alappályában feltételezettnél alacsonyabb és magasabb kockázati felárakat is eredményezhet.

A kockázati megítélésünkkel kapcsolatos első pálya a kockázati prémium alappályában feltételezettnél gyorsabb javulását tételezi fel. A forgatókönyv bekövetkezésének valószínűségét növeli, ha a kormányzat és az Európai Bizottság, valamint az IMF közötti megállapodás a nyár végéig létrejön, és ennek következtében az államadósság finanszírozási kockázatai már rövid távon mérséklődnek az MNB szerint.

Ugyancsak az előrejelzettnél érezhetően kedvezőbb lehet a hazai pénzügyi piaci eszközök megítélése, ha a piaci szereplők a fiskális fenntarthatóság értékelésében elsősorban a költségvetési deficitet helyezik előtérbe, és kevésbé érzékenyek a konszolidációval együttjáró alacsony növekedésre. Az alacsonyabb kockázati felár egyrészt tompíthatja a gazdaság visszaesését, másrészt a forint árfolyamának erősödésén keresztül az inflációs nyomás csökkenését eredményezné. Az ország-kockázati felárak gyors csökkenése lehetővé teszi, hogy az irányadó kamat fokozatos csökkentése az alappályánál hamarabb megkezdődjön.

A jelenlegi volatilis pénzügyi környezetben azonban annak a valószínűsége sem elhanyagolható, hogy a kockázati felárak az alappályában feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak.

A kockázati megítélés romlását okozhatja az euróövezeten belüli feszültségek fokozódása, ami az európai növekedési kilátásokat is visszavetné. Az alappályánál tartósan magasabb kockázati prémium a forint árfolyamának gyengülésén keresztül magasabb inflációt eredményezhet, amit csak részben tudnak visszafogni a kedvezőtlenebb növekedési kilátások. A romló inflációs kilátások és a növekvő kockázati felárak az alapkamat emelését teszik szükségessé.