BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Orbán volt minisztere is kritizálta a kormányt

Bal- és jobboldali volt gazdasági és pénzügyminiszterek egyaránt keményen bírálták a kormányt a Világgazdaság konferenciáján. A lapunk szervezte kerekasztal-beszélgetésen Kupa Mihály, az Antall-kormány, Chikán Attila, az első Orbán-kabinet gazdasági minisztere és Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, valamint Kákosy Csaba, a második Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere elemezte a gazdaságpolitikát.

A második Orbán-kormány rossz irányba indult el, pedig a Bajnai-kabinet sokat segített nekik, hogy ne legyen annyira rossz a kiinduló helyzetük – kritizálta Chikán Attila a mostani lépéseket. Ideológiaorientált gazdaságpolitikát kezdtek el, amely technikailag sem volt kivitelezhető. Két év eltelt, amíg szabadságharcok után észrevették, hogy ha ezt az irányt tartják, nagyon súlyos következmények lesznek – véli Orbán Viktor korábbi minisztere. Most már úgy látja, hogy elindult a kormány a racionalitás irányába, de sajnálni lehet, hogy csak mostanra jutottak el ide. Sajnálatos ténynek nevezte azt is, hogy a kormány ezt nem mondja ki, továbbra is nem reális jövőképről beszélnek. Szerinte többpárti konszenzusra lenne szükség, ám ennek nem látja esélyét. Lemaradtunk a K+F-ben, annyira, hogy már nem is panaszkodunk, csak tudomásul vesszük a tényt. Rossz a kkv-k támogatása is, hiába beszélt erről fontos célként minden eddigi kormány. Nincs komoly menedzserképzés sem, pedig sok szférában nagyon komoly az ismerethiány.

Az elmúlt két év eredménye az, hogy bekerültünk egy recessziós spirálba, „hihetetlenül kemény, randa, semmilyen koncepció nincs a rendszerben” – mondta Kupa Mihály. Nem nő a termelés, lefagyott a pénzügyi intézményrendszer, minden évben újabb és újabb elvonásokat kell kitalálni, hogy a deficitet 3 százalék alatt tartsák és csökkenjen az államadósság. Ez a pálya nem folytatható, mert nincs sehol növekedési generátor. Az, hogy novemberben sem írjuk alá az IMF-szerződést, nem működik, így ugyanis nincs kiszámíthatóság, nincs bizalom, „meg kéne tanulni, hogy a piac nem hülyékből áll, hanem racionálisan gondolkozó emberekből” – mondta. Kell termelés, de mellette oktatás, egészségügy is, amiket most ronggyá ver a kormány – tette hozzá. Járulékot kéne csökkenteni, a látványkiadásokat pedig csökkenteni kell. A hitelrendszer lefagyott, ezen pedig nem fog segíteni az, ha a teljes magyar bankrendszer 6 százalékát kitevő takarékszövetkezeteket államosítják és megtartják a bankadót, valamint a sárgacsekkadót – mondta Kupa. Kockázati pénzeket kéne szerinte betenni a gazdaságba, szigorú szabályozással, hogy segíthessenek az életképes vállalkozásoknak.

Az államadósság 2010-ben az EU átlagán volt, ez a pozitív olvasata a dolognak, a külső eladósodottságban álltunk rosszul, amikor a mostani kabinet munkába lépett – véli Oszkó Péter, akitől akkor átvette a gazdaságirányítást Matolcsy György. Az akkori és a mostani kormány is zsákban táncolt, de tudomásul kell venni, hogy a külső adósságállomány leépítése egy kényszer, „ha nem ismerjük el, hogy zsákban vagyunk, hanem széles mozdulatokkal táncolunk, akkor hasraesünk” – mondta. A stabilitás és a növekedés közt van dilemma – vázolta az alapproblémát. Az elmúlt tizenkét évben fordult rossz irányba a magyar gazdaságpolitika, nagyjából 2000 óta rövid távú politikai érdekek írják felül a gazdasági racionalitást, ebből vissza kell fordulni. A mostani kormány növekedéspárti gazdaságpolitikával indított, de ma már erről lemondott. A költségvetést felforgatták, majd kínkeservesen visszaállították, de ez a növekedésre nem volt figyelemmel, csak a politikai célokra. Sokkal könnyebb egy politikusnak eladni a bankadót, mint a nyugdíjkorhatár-emelést – mondta. Vannak üdítő kivételek, ahol a szakértelem áttörte a politikát, de alapvetően olyan eszközökkel teremtettek stabilitást, amelyek tönkreverték a növekedési lehetőségeket. A növekedést úgy képzelték el, hogy az egykulcsos adóval fellendítik a fogyasztást, de ez nem jött be. A kormány adott pénzt egy szűkebb rétegnek, de ők abból nem spórolnak, inkább külföldi termékeket vásárolnak, ez az összeg pedig nagyon hiányzik a gazdaságnak – kritizált Oszkó. A kormány elvesztette a hitelét, az egyetlen megoldás ennek a visszanyerésére az IMF-szerződés aláírása.

A kormányzat olyan, mint a búgócsiga: egy helyben pörög, ad egy sípoló hangot, ami lehet, hogy látványos, de sok minden nem történik – mondta Kákosy Csaba. 2000-ben megjelent az OECD-elemzés Magyarországról, amely úgy kezdődött, hogy fenntartható a növekedési pálya és a régió éllovasaként fordul rá az EU-csatlakozás hajrájára, ehhez képest tizenkét év tévelygés következett – véli a második Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere. Az elmúlt tizenkét évben könyvtárnyi tanulmány készült arról, milyen adottságaink vannak, ehhez képest nincs koncepció arról, hogy milyen irányba mozduljunk el. „Export, export, és export, nincs nagyon más utunk a növekedéshez” – fogalmazott. Látjuk, milyen szektorok a versenyképesek, ezért sem kéne pofonverni a bankszektort vagy a telekommunikációt – tette hozzá. Van, amin változtatni lehet: a közbeszerzések 47 százalékán például egy induló van, pedig a magyar cégek nem bátortalanok, csak a jogi környezet rossz, vagy épp nem gondolják, hogy nyerhetnek. Rossz a pályázati pénzek felhasználása is Kákosy szerint.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek