Májusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal, a nettó keresetek 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. (Májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.)
A rendszeres bruttó keresetek növekedése májusban tovább gyorsult a vállalkozói szektorban és 9,6 százalékkal nőttek, az áprilisi 7,6 és a márciusi 6,8 százalék után.
A rendszeres bruttó keresetek növekedése májusban tovább gyorsult a vállalkozói szektorban: 9,6 százalékkal nőttek, az áprilisi 7,6 és a márciusi 6,8 százalék után.
A költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset 6,2, a havi rendszeres jövedelem viszont csak 1,8 százalékkal nőtt, a nettó átlagkereset pedig 4,7 százalékkal haladta meg a tavaly májusit a közfoglalkoztatottak nélkül számítva. Az év első öt hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mintegy 57 százaléka részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, de a keresetbe nem tartozó kompenzációban, amelynek átlagos havi összege 10 ezer 400 forint volt.
Január-májusban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (147 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek - közölte a KSH.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 29,5 ezer fővel kevesebb, mint 2011. január-májusban. A költségvetési szférában 737 ezren dolgoztak, 10,0 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt, közülük átlagosan 73 ezren (57 százalékkal többen) közfoglalkoztatás keretében.
Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a közfoglalkoztatottakkal együtt 2,49 millió fő állt alkalmazásban, ami 18,2 ezer fővel kevesebb mint az egy évvel korábbi létszám.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott elemzésében kiemelte: a várakozásokat messze meghaladóan nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5 százalék után, míg a nettó bérek 3,8 százalékos növekedése 1,4 százalékos reálbércsökkenést okozott. A szakértő szerint a családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb volt.
A váratlanul nagy bérnövekedést részben az okozta, hogy a versenyszférában 9,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés elérte a 9,6 százalékot. A májusi átlagos béreket a költségvetési szféra bérkifizetései is kevésbé húzták le, így itt a bérek 0,6 százalékkal csökkentek az áprilisi 7,3 százalékos visszaesés után, ami a nem rendszeres kifizetések 157,5 százalékos növekedésének köszönhető - hangsúlyozta Suppan Gergely.
Hozzátette: a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 6,2 százalékos bérnövekedés valósult meg.
Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani az elemző szerint. A bérek növekedése szerinte nem okoz kereslet oldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri költségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat. Mivel a globális monetáris feltételek jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, valamint két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül, tekintve, hogy a piacok is beárazták.
