Kemény harcot ígér az Európai Parlament
Óva int az Európai Parlament attól, hogy az uniós tagországok a 2014-2020 közötti keretköltségvetés vitájának hevében csökkenteni próbálják a szükségesnek látott kiadásokat - derült ki a testület tegnapi plenáris ülésén, amely elfogadta a 2013-as büdzsére szóló álláspontját. A parlament egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a költségvetésnek jövőre a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére kell összpontosítania.
Összegben az Európai Bizottság javaslata sem tartalmaz csökkenést. E szerint 2013-ban az ideinél csaknem 7 százalékkal többel, 138 milliárd euróval gazdálkodhatna az Európai Unió. A bizottság a tervezetét ismertetve még tavasszal emlékeztetett: a szokatlanul magas emelkedés oka, hogy jövőre befejeződik a jelenlegi hétéves költségvetési időszak (2007-2013) az unióban, és emiatt felhalmozódnak a kifizetési esedékességhez érkező pénzügyi kötelezettségvállalások. Az uniós tagországok közül azonban többen sokallják a tervezett kiadásnövekedést. Attól tartanak, hogy a jövő évi számok kihathatnak a 2014-ben kezdődő keretköltségvetésre. Az új periódusra ugyanis a nettó befizető országok gyakorlatilag a büdzsé befagyasztását szeretnék elérni.
A szerdai szavazással kapcsolatban Surján László (KDNP) EP-alelnök elmondta: „Az Európai Parlament ellenzi a kifizetések szintjének csökkentését. Minden, a kohéziós politika finanszírozásának megnyirbálását célzó kezdeményezés az EU érdekeivel ellentétes, mivel különösen veszélyeztetné Európa gazdasági fellendülését.”
Herczog Edit (MSZP) a vitában felszólalva úgy vélte, súlyos hiba lenne, ha a takarékoskodás arra sarkallná a tagállamokat, hogy a hétéves pénzügyi keretprogram utolsó, 2013-as évében spóroljanak a növekedést, a versenyképesség javítását szolgáló programokon. Közleményében úgy fogalmazott, hogy az uniós költségvetésnek legfőképp olyan uniós politikákra és programokra kellene összpontosulnia, amelyek "jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntartható növekedés újbóli beindításhoz, és a jelentős társadalmi kihívásokkal foglalkoznak". Ezért Herczog kiemelten hangsúlyozta a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba való hosszú távú befektetés jelentőségét.
A jövő évi költségvetésről az uniós intézmények között folytatott egyeztetés nyomán a tervek szerint ősz végén születhet megállapodás. Az uniós tagországok a tervek szerint az év végén dönthetnek a 2014-2020-as pénzügyi keretköltségvetés fő számairól is. Ez újabb komoly vitát ígér, mivel erről szóló első tervezetében - engedve a legnagyobb országoknak - maga az Európai Bizottság is komoly spórolást irányozott elő. A felzárkóztatási alapok például akár 20 százalékkal is csökkenhetnek. A terveket ugyanakkor felülírhatják az azóta megszületett, a növekedés felgyorsítását előirányzó tervek, amelyek nem csak támogatások átcsoportosítását, de a hagyományos tagországi befizetések helett új források bevonását is felvetik.
MTI - Világgazdaság Online-->
