BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Maradt a kamat, de olvadt a többség

A korábbiaknál nagyobb megosztottság mellett, de 7 százalékos irányadó ráta tartása mellett döntött kedden a Monetáris Tanács, a döntésben az EKB kemény kritikája is szerepet játszhatott.

Bár a döntés nem okozott különösebb meglepetést – a Bloom­berg által megkérdezett 21 elemző közül 20 tartást, 1 pedig 25 bázispontos csökkentést valószínűsített –, a korábbiakhoz képest mégis kissé nagyobb bizonytalanság övezte, mivel az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a Monetáris Tanács megosztottságára lehetett következtetni. Ezt megerősítette Simor András is, aki a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta: két javaslat, tartás, illetve 25 bázispontos csökkentés volt az asztalon, ezek közül a tanács „jelentős többséggel” döntött az előbbi mellett. A júniusi döntés után, amelyen egyedül Cinkotai János szavazott csökkentésre, az elnök a „túlnyomó többséggel” fordulattal élt. A szóhasználat – mint az egy kérdésre adott válaszból kiderült – azt jelezte, hogy júliusban bővült a lazítást szorgalmazók köre: feltehetően egy fővel, hiszen a 4 : 3 arányú többség nemigen nevezhető „jelentősnek”.

A külső tagok közül Cinkotai János már hónapok óta a ráta csökkentésére szavaz, július 11-én pedig Gerhardt Ferenc és Kocziszky György beszélt arról a Bloomberg újságíróinak, hogy akár már júliusban sor kerülhet a lazításra. Király Júlia alelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy egy elhamarkodott kamatcsökkentés alááshatja a jegybank tekintélyét, és biztosra vehető, hogy nem csatlakozott a galambokhoz Simor András és a másik alelnök, Karvalits Ferenc sem. A negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea álláspontját nem ismerjük; az MNB az ülés jegyzőkönyvét augusztus 8-án teszi közzé.

A kamatcsökkentési kedvet feltehetően lohasztotta az Európai Központi Bank (EKB) szigorú véleménye is, amelyet Simor András a tanács tagjaival már ismertetett, de csak az ülés után hoztak nyilvánosságra. A szokatlanul kemény hangú közlemény szerint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét. „Az EKB méltányolná, ha a Minisztérium a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének” – olvasható a Vítor Constâncio EKB-alelnök által aláírt dokumentumban, amely nem kizárt, hogy új „irányt” ad az EU–IMF-tárgyalásoknak is.

Márpedig a piacon egyelőre kevesen látják úgy, hogy az IMF-megállapodás előtt sor kerülhet a tavaly december óta változatlan – az Európai Unióban legmagasabb – alapkamat csökkentésére. Erre a Monetáris Tanács többségi álláspontja szerint is csak „a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor”.

Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapban javult: bár a CDS-felár kedden kéthetes csúcsra, 506,6 bázispontra emelkedett, még így is jóval a június 25-i 531 bázispontos szint alatt maradt.

Az IMF–EU-tárgyalásokról Simor András – a már korábban közzétett kommunikációs menetrendnek megfelelően – nem kívánt tájékoztatást adni. Annyit mindenesetre elárult: tudomása van arról, hogy a nemzetközi szervezetek delegációinak milyen ajánlásai lehetnek. Az MNB elnöke elmondta: a delegáció, amely kedden Rogán Antal frakcióvezetővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt, délután a Monetáris Tanács tagjaival találkozott, a nap végén pedig az MNB elnöke lett – ahogy ő fogalmazott – „a desszert”.

Simor András tájékoztatása szerint az IMF-tárgyalások kezdetén a makropálya – ezen belül többek között a növekedésre, az inflációra, az államháztartási egyenlegre vonatkozó prognózisok – egyeztetése zajlik. Ezeken kialakul egy kép, amelynek alapján körvonalazódik a szükséges intézkedések köre is. Nem tudom, hogy a tárgyalások mikor folytatódnak – mondta el Simor András, de jelezte: a szokásos lezárás egy 1-2 napos plenáris ülés.

A csökkenés mellett

Akadnak, akik szerint az állampapírhozamok csökkenése nyomán már tér nyílt az alapkamat csökkentése előtt. Az ő álláspontjukat támaszthatja alá, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama a keddi aukción – gyenge érdeklődés mellett is – tavaly november óta nem látott szintre süllyedt. A kamatvágás mellett szólhat a forint stabilitása is: árfolyamát az elmúlt napok eseményei sem mozgatták meg jelentősen. Az EKB-vélemény közzététele után azonban több mint 10 napos mélypontra gyengült az euróval szemben.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.