MNB: A kamatcsökkentés nem alkalmas a növekedés gyorsítására
Egyes vélemények szerint a kereslet drasztikus visszaesése ugyan kamatcsökkentést indokolna, de hazánk kockázati megítélése továbbra is törékeny, és olyan árszint-emelő sokkok érik a gazdaságot, ami megnöveli a vállalatok termelési költségeit, és fokozatosan begyűrűznek a maginflációba – áll a jegyzőkönyvben.
Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy egy esetleges monetáris lazítás a jelenlegi makrogazdasági környezetben nem alkalmas a potenciális növekedés gyorsítására, azonban a stabilitási kockázatok és az inflációs várakozások fokozódásával járna együtt
Egyes tagok megítélése szerint a Monetáris Tanácsnak mindent meg kell tennie a recesszió elkerülése érdekében, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács nem rendelkezik olyan eszközzel, ami a potenciális növekedés fokozására alkalmas lenne, és a Magyar Nemzeti Bank a stabilitás megőrzésével tud hozzájárulni a kormány gazdaság-élénkítő lépéseinek sikeréhez – tartalmazza a jegyzőkönyv.
Cinkotai János megítélése szerint már a kamatszint fenntartása is szigorítást jelent, és mind a reálgazdasági folyamatok, mind a kockázati felárak alakulása már jelenleg is lehetővé teszi az alapkamat csökkentését.
„A testület tagjainak többséges egyetértett abban, hogy monetáris lazításra az inflációs kilátások javulása és a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése esetén kerülhet sor, amit időben előre hozhat a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között mielőbb megkötendő megegyezés” – írják a jegyzőkönyv készítői.
Simor András a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tanácstag támogatta, míg 1 testületi tag, Cinkotai János a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott.
Csak jövőre indulhat meg a növekedés
A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében az infláció hosszabb időszakon keresztül a cél felett alakul.
A Tanácstagok többsége az MNB szakértői által készített júniusi inflációs jelentésben megjelenítetthez hasonlóan vélekedett a makrogazdasági kilátásokról. Többen úgy ítélték meg, hogy összességében mind a munkaerő-piacon, mind a tőkefelhalmozásban megfigyelt folyamatok a potenciális növekedés tartós lelassulására utalnak, ami akár a júniusi inflációs előrejelzés alappályájában előre jelzettnél alacsonyabb potenciális növekedést is jelenthet 2013 folyamán.
Romlottak az inflációs kilátások
Egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs kilátások érdemben romlottak a márciusi inflációs jelentés alappályájához képest, a legfrissebb előrejelzés szerint az infláció csak 2013 végére kerülhet a cél közelébe, mivel a kormányzati intézkedések a vállalati költségek jelentős és tartós megemelkedését okozzák. Ezzel szemben több testületi tag azt hangsúlyozta, hogy a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is rendkívül alacsony, a fogyasztói árakra ható nyomás kizárólag a kormányzati intézkedésekhez kapcsolódik.
Egyes tagok szerint ezen intézkedések fogyasztói árakra gyakorolt hosszabb távú hatása jelenleg nem becsülhető meg pontosan, miközben más testületi tag megítélése szerint a keresleti korlátok miatt a kormányzati intézkedéseknek nem lesz másodkörös árszint-emelő hatása. Egy testületi tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai inflációs folyamatok szempontjából kitüntetett szereppel bíró kőolaj ára a globális konjunktúra lassulása miatt az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent, és megítélése szerint további árcsökkenés sem zárható ki.
Az IMF-megállapodással csökkenthet a kockázati felár
A hazai pénz- és tőkepiaci eszközök kockázati megítélése - az elmúlt hónapban megfigyelt kismértékű javulás ellenére - továbbra is kedvezőtlen. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hazai kockázati felárak a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást követően akár érdemben csökkenhetnek, ezért a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen, ami a finanszírozási kockázatok csökkentése mellett kedvezően befolyásolná a gazdasági és inflációs kilátásokat és növelné a monetáris politika mozgásterét.
