Szeptemberben jön az IMF
A pénzügyi szektornak – a nemzeti bankot is beleértve – képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat, szögezte le tegnap Orbán Viktor az Európai Központi Banknak a tranzakciós illetékről szóló véleményét kommentálva. A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait, és a kellő időben „sikeres választ” fog adni – ígérte a miniszterelnök, a nézeteltérés alapjait pedig így világította meg: „Európa a bankokat védi, mi a munkahelyeket”.
Az EKB kedden közzétett véleménye szerint a tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az Magyar Nemzeti Bank (MNB) működési és intézményi függetlenségét. Az adófizetési kötelezettség jegybanki tranzakciókra való kiterjesztésével az állami szektorba jegybanki pénz folyik be, márpedig a monetáris finanszírozást az uniós alapszerződés tiltja. Az EKB mindezeken túl nehezményezte, hogy az országgyűlés anélkül szavazta meg a törvényt, hogy megvárta volna a frankfurti véleményt, nem téve eleget a konzultációs kötelezettségnek. A problémával az Európai Bizottság is foglalkozik.
Az elmúlt három évben összesen 9 alkalommal merült fel az EKB véleményeiben az MNB függetlenségének kérdése, összesen pedig kevesebb mint 80 függetlenségi témájú vélemény volt – tájékoztatta a Világgazdaságot az EKB sajtóosztálya. Budapest nem először kapott feddést a konzultációs kötelezettség elmulasztása miatt sem. „Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal” – olvasható például a december 22-i sajtóközleményben.
Az EKB a tágyalásokon csak megfigyelőként vesz részt, így közvetlenül nem valószínű, hogy beavatkozik a tárgyalásokba. A budapesti delegáció nem klasszikus „trojka” (IMF/EU/EKB), mivel a Magyarország által fölvenni kívánt hitel finanszírozásában az EKB közvetlenül nem vesz részt.
– Nem valószínű, hogy a kormány azonnal reagál az EKB-véleményre, inkább arra lehet számítani, hogy az ügy az IMF/EU-tárgyalások folytatásakor kerül napirendre – véli Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. A szakember szerint a kabinet végül eláll a jegybank megadóztatásától, de a tranzakciós illeték marad, és a kieső bevételt a gazdaság többi szereplőjére rótt nagyobb teher is ellensúlyozhatja.
Az EU/IMF-delegáció szeptemberben tér vissza Budapestre – jelentette ki tegnap Orbán Viktor. (Varga Mihály július 9-én még arról beszélt, hogy a tárgyalások várhatóan augusztusban folytatódnak, és ősszel a megállapodásra is sor kerülhet.) A magyar kormány a nemzetközi szervezetek küldöttségeitől egy helyzetértékelést vár, a gazdaságpolitikával kapcsolatos felvetéseket pedig szeptemberben „érdemben meg fogja válaszolni” – mondta a miniszterelnök. A parlament várhatóan szeptember 10-én kezd ülésezni, így az EKB aggályainak eloszlatására – a tranzakciós illetékről szóló törvény módosításával – akár még a delegáció visszatérése előtt sor kerülhet.
Románia újabb IMF-hitelszerződést akar
Újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelszerződést akar kötni Románia a Nemzetközi Valutaalappal, ami a 2013 és 2015 közötti időszakra lenne érvényes – közölte Florin Georgescu. A Victor Ponta vezette kormány pénzügyminisztere bejelentette: az újabb kétéves szerződés az érvényben lévő hitelmegállapodáshoz hasonlóan elővigyázatossági típusú lenne. Románia 2009-ben 20 milliárd eurós hitelszerződést kötött az EU/IMF/Világbank hármassal, két évvel később újabb 5 milliárd euróról állapodtak meg, de ebből nem hívtak le összeget. Ez utóbbi szerződést váltaná ki az újabb megállapodás.
