Jóllehet a nyári hónapokban megszaporodó szabadtéri rendezvényeken nem kötelező pénztárgép használata, számlát és nyugtát továbbra is adniuk kell az árusoknak – ezt ígérete szerint szigorúan ellenőrzi a következő hetekben is az adóhatóság. Vagyis függetlenül attól, hol árul valaki, érvényes rá az áfatörvény azon rendelkezése, amely szerint az értékesítésről számlát, vagy legalább nyugtát kell kiállítania. Ez érvényes arra azokra az őstermelőkre is, akiket amúgy – ha egy felvásárlónak adják el termékeiket – nem terhel számlaadási kötelezettség. Egy vásáron tehát tőlük is elvárható, hogy nyugtát adjanak vevőiknek. A számla- vagy nyugtaadási kötelezettség alól ezeken a rendezvényeken nem mentesülnek azok sem, akik egyébként alanyi adómentességet választottak.
Ha az úgynevezett kitelepüléseken értékesítők nem rendelkznek adóigazgatási azonosításra alkalmas számla- illetve nyugta nyomtatvánnyal, akkor azt az értékesítést megelőzően be kell szerezniük. Ehhez pedig az általános szabályok szerint igazolniuk kell magukat a forgalmazónál, amely a nyomtatványokat kizárólag az adóalanyoknak értékesítheti.
A kereskedő egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha elmulaszt számlát vagy nyugtát adni, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Ezen túl, az adózón kívül annak alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóhatóság a mulasztási bírság mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, illetve igazolatlan eredetű árut forgalmaz, vagy egy éven belül már második alkalommal derült ki, hogy elmulasztott számlát vagy nyugtát adni. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.
A kiszabott bírság méltányolható körülmények esetén bizonyos esetekben mérsékelhető, elengedhető, ha az adóalany arra irányuló kérelme megalapozott. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
