BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aligha merne ujjat húzni Kínával Romney

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Nem valószínű, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt hatalomra kerülése esetén teljes egészében beváltaná Kínával szembeni fenyegetéseit – ezzel ugyanis közvetve az amerikai cégek és így saját támogatói alatt vágná a fát.

„Ha elnök leszek, árfolyam-manipulátornak fogom nyilvánítani Kínát, és vámokat vetek ki annak érdekében, hogy megálljt parancsoljak sportszerűtlen kereskedelmi praktikáiknak” – ezekkel a kemény szavakkal kelt ki az ázsiai nagyhatalom ellen Mitt Romney, akit hamarosan hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltjévé választhatnak majd a párt kedden kezdődött konvencióján.

A volt massachusettsi kormányzó megjegyzése természetesen már akkor is a választóknak szólt, hogy alternatívát kínáljon számukra a jelenlegi elnök által képviselt állásponttal szemben. Barack Obama ugyanis mindeddig kerülte Kína hivatalos megbélyegzését, és még ha el is ismerte, hogy a távol-keleti állam manipulálja a jüan árfolyamát, nem vezetett be a Romney által vizionálthoz hasonló szankciókat velük szemben.

Most egyre több jel utal arra, hogy ezt végül a republikánus elnök sem lépi meg hatalomra kerülése esetén – vagy legalábbis finomítana fog tervein a nagyobb konfliktus elkerülése érdekében. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a szankciók hasonló választ váltanának ki a kínai kormány részéről, márpedig ez jelentős kárt okozhatna az ázsiai országban érdekelt amerikai cégeknek, így a republikánusokat támogató üzleti köröknek is.

A két ország gazdaságának összefonódását jelzi, hogy Kína ma már az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca Kanada és Mexikó után: tavaly összesen 104 milliárd dollár értékben szállítottak amerikai árukat a távol-keleti országba. A Bloomberg szerint a kínai piac elsősorban a tengerentúli mezőgazdasági, a félvezető és a légi ipar számára fontos, de a bankok, a biztosító-társaságok és mérnöki munkákat végző cégek is egyre jobban terjeszkednek a világ legnépesebb országában.

Az amerikai kitettség nagyságát jelzi például, hogy az Apple eladásainak egy jelentős része már Kínához kötődik, a General Motors több autót ad el az ottani piacon, mint otthon, a Yum Brands pedig már csaknem négyezer KFC-t és hétszáz Pizza Hutot üzemeltet a távol-keleti országban.

Az elképesztő méretű összefonódások miatt nem csoda, hogy Obama eddig óvatosan bánt a Kínával – még ha a nagyhatalom érzékeny veszteségeket okoz is az amerikai gazdaságnak. Miközben például az ottani jegybank által továbbra is alacsonyan tartott jüan-árfolyam segíti a kínai áruk eladását külföldön – így olcsóbban lehet őket piacra dobni a tengerentúlon –, addig ez károsan hat az amerikai külkereskedelmi mérlegre. Tavaly például 295 milliárd dolláros hiányt mutatott az Egyesült Államok Kínával szembeni külkereskedelmi árumérlege, ami a legnagyobb deficit, amit Washington valaha összehozott bármely országgal szemben.

További részletek a szerdai Világgazdaságban.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.