ÁSZ: nincs Magyarországon közlekedéspolitikai koncepció
Évente átlagosan 28 milliárd forintból 632 kilométer közutat újítottak fel Magyarországon 2006 és 2011 közt – ehhez képest szakmailag szükséges 125 milliárd forint és 2500 kilométer lett volna. Már ezek a számok is jól jelzik, milyen az összkép a magyar közlekedéspolitikában az ÁSZ friss elemzése szerint, ám a részletek, ha lehet, még ennél is sötétebbek.
Az úthasználattal arányos elektronikus útdíj bevezetését például 2004 óta tervezték, de mindeddig nem valósult meg, hiába van hivatalban azóta már az ötödik kormány. A Széll Kálmán Terv 2013. január 1-jét jelölte ki céldátumként, majd új időpontként 2013. június 1-jét ismertették, azonban a költségvetés nem tartalmaz a megvalósításra előirányzatot – mutatott rá Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője, aki szerint ennek a forrásnak szerepelnie kellene már az idei költségvetésben is.
Nem jobb a helyzet kötött pályán sem: mint Podonyi László, az ÁSZ vasúti ellenőrzés vezetője kiemelte, 2008 és 2011 között az állami támogatás összege nem volt megfelelően megalapozott, nem volt egyértelműen alátámasztva a közszolgáltatás nem fedezett indokolt költségeinek ellentételezése. A támogatási rendszer csak a vasúti társasági működési hitelállomány növekedése, az eseti és utólagos állami beavatkozás, a szolgáltatási színvonal csökkenése mellett tudta biztosítani a vasúti személyállítási közszolgáltatást, a vasúti pálya működtetését. A 2011 végén fennálló hiteleinek törlesztési kötelezettsége 2015-ig 148 milliárd forintot tesz ki a MÁV-nál.
Tulajdonosként az állam nem befolyásolta eredményesen a vasúttársaságok gazdálkodását, a MÁV vagyonrendezése pedig 1993 óta nem történt meg, az ingatlanok nyilvántartása eltér a földhivatalitól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem vette nyilvántartása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) által bonyolított beruházások eredményét képező eszközöket. Podonyi László kitért arra is, hogy a MÁV-nál a szervezeti átalakulások hatására a nőtt a vezetői beosztások száma, és a leányvállalatok közötti elszámolásokban nem különítették el a közszolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket a piaci alapúaktól.
Ami a jövéképet illeti, Magyarországon jelenleg nincsen jogszabályban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció és stratégia, amely rögzítené az állami feladatokat, a szükséges forrásokat – mondta el Makkai Mária. A hazai és az európai uniós forrásokból finanszírozott felújítások sorrendjének tervezésekor a Nemzeti Út-, Hídfelújítási Program 2009-2020 címet viselő szakmai tanulmányt használták, amelyet azonban programként hivatalosan nem fogadtak el. A közutak felújításának, karbantartásának fedezetét az Útpénztár és az európai uniós források adták.


