Júliustól a gabonatermékeknél életbe lépett a fordított adózás, így jelentősen csökken a feketekereskedelem a gabonapiacon, és a költségvetés áfabevétele is folyamatosan emelkedik. A gazdákkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikkal összhangban a szaktárca a sertéságazatban nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését.
A kormány a VM javaslatait figyelembe véve folyamatosan tárgyal az állattartókat megsegítő lehetőségekről, és mindent megtesz az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásáért - hangsúlyozzák a közleményben.
A Magyar Hírlap múlt pénteki számában közölte V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár nyilatkozatát, aki a lapnak arról számolt be: a tárca az élő sertésre és a sertéshúsra is kiterjesztené a fordított áfafizetés lehetőségét. Az államtitkár ismertette: a következő kormányülésen is napirendre kerül a magyar sertéságazat fejlesztési stratégiája, miután a tárca újabb javaslatokkal egészíti ki a tervezetet.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége tiltakozott az élő sertés kereskedelmében a fordított áfa bevezetése ellen. A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.
A sertéstartók felhívták a figyelmet arra is: ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.
