Leálló önkormányzati törlesztések
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegduplázódott a nemfizetés aránya az önkormányzati hiteleknél az elmúlt években. A jelenségre a Takarékbank elemzése hívta fel a figyelmet. Mint írták: a korábbi 2 százalék körüli szintről mostanra 4 százalékra emelkedett a rosszul törlesztők aránya.
Az adat úgy is figyelemre méltó, hogy jóval jobb ez a mutató, mint a magánszemélyek vagy a vállalkozások körében. Sőt a települések még így is jó adósnak számítanak, a bankok biztosabbak lehetnek abban, hogy viszontlátják a pénzüket, ha az önkormányzatoknak hiteleznek. Ám miközben a legnagyobb hiteleket a közepes, illetve a nagyvárosok veszik fel, úgy tudjuk, elsősorban a kistelepülések vannak bajban, amikor eljön a törlesztési határidő. Akut nagyvárosi problémáról eddig csupán egyszer hallhattunk, ott sem a hitelek kapcsán, de az egyik legnagyobb hitelfelvevő városból: néhány hete volt szóváltás Hódmezővásárhely és a gázt szolgáltató E-Star közt.
A cég azt állította, hogy az önkormányzat közel egy éve nem fizetett nekik, a városvezetés pedig cáfolta ezt. Ennek a vitának a hevében hangzott el az a megjegyzés az E-Startól, hogy a magyar önkormányzatoknak mintegy másfél milliárdos az összesített tartozásuk csak ezzel az egy vállalattal szemben.
A hitelek esetében nagyobb települések súlyos nemfizetési problémáiról ugyan még nem szóltak a hírek, de a jövőkép nem biztató. Azt a banki elemzés is kiemeli, hogy a devizahitelek jelentősen rontják a helyzetet, de az elmúlt hónapokban több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy e jelenség miatt lehet nagyobb a baj. Elérkezett ugyanis a határidő, amikor el kellett kezdeni visszafizetni az első részleteket az olyan devizahitelek után, amelyeket 2006–2007 környékén vettek fel a mostaninál még sokkal kedvezőbb árfolyamon.
Akkor ez jó ötletnek tűnhetett, ám a sikeres folytatáshoz a globális és a magyar gazdaság stabilitására is szükség lett volna. Több városban, így az egyik leginkább eladósodott Pécsen is jövőre kezdődik az 5–6 éve felvett hitelek törlesztése. Abban az időszakban ugrott meg drasztikusan a települési kötvénykibocsátás és hitelfelvétel népszerűsége; a települések teljes tartozásállománya már meghaladta az 1000 milliárd forintot, míg az előző évtized közepén ennek kevesebb mint harmada volt ez a mutató. A 23 megyei jogú város összesített pénzintézeti kötelezettsége 2007 végén 169 milliárdos volt, 2010-re pedig elérte a 338 milliárd forintot.
Pécsen 37,9, Miskolcon 32, Debrecenben 27,5, Hódmezővásárhelyen 20,7 milliárdos volt ekkor a banki tartozás, ám az összképet nézve néha a milliárdoknál is fontosabbak lehetnek a milliók. A bankokkal folytatott tárgyalásokon gyakran jobb érdekérvényesítési képességgel bíró nagyvárosoknál súlyosabb problémákkal néznek szembe azok a kisebb települések, amelyeknél néhány tízmillió forint hiánya is komoly nehézségeket okozhat.
A jövőben változást jelenthet, hogy 2013-tól nem lehet deficites települési költségvetést elfogadni. Emellett csak kormányzati engedéllyel lehetne a működésre hitelt felvenni. A két változtatás együtt nehéz helyzetet okoz; több városban már idén is csak úgy tudták pozitív tartományba fordítani a büdzsé számait, hogy nehezen teljesíthető terveket írtak be a költségvetésbe, ingatlaneladással számoltak, hitelfelvétellel kalkuláltak.
Több évtizeden át fizetik vissza a felvett hiteleket
Öt olimpiát rendeznek meg a londoni záróünnepség után 2035-ig – ez jól érzékeltetheti, milyen hosszú időre vettek fel hiteleket az önkormányzatok. Ez utóbbi évszám az a dátum, ameddig Zalaegerszegen törleszteni kell a tavaly városrehabilitációra felvett hitel után. De a zalai megyeszékhelyé nem kiragadott példa: alig valamivel tart csupán tovább a törlesztés, mint néhány más településen. Keszthelyen és Egerben a városrehabilitáció, Szekszárdon műfüves focipálya építése, Tatabányán egyéb beruházások finanszírozása után kell a harmincas évek elejéig fizetni.Az olyan település pedig mint Nyíregyháza, szinte kivételnek számít a nagyobb városok közt azzal, hogy a mostani évtizeden túlra még nem vállaltak fizetési kötelezettséget. A legnagyobb hiteleket a városrehabilitációra, valamint panelprogramokra vették fel. Tavaly és idén eddig 26 városi hitel haladta meg a százmilliót, ebből 12 célja volt e kettő közül valamelyik.
Nem egyszerű a törlesztés. Domokos László ÁSZ-elnök nemrég úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „a városok sorra vették fel a hiteleket anélkül, hogy a visszafizetés módjára vonatkozóan terveket dolgoztak volna ki.”
Az olyan település pedig mint Nyíregyháza, szinte kivételnek számít a nagyobb városok közt azzal, hogy a mostani évtizeden túlra még nem vállaltak fizetési kötelezettséget. A legnagyobb hiteleket a városrehabilitációra, valamint panelprogramokra vették fel. Tavaly és idén eddig 26 városi hitel haladta meg a százmilliót, ebből 12 célja volt e kettő közül valamelyik.
Nem egyszerű a törlesztés. Domokos László ÁSZ-elnök nemrég úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „a városok sorra vették fel a hiteleket anélkül, hogy a visszafizetés módjára vonatkozóan terveket dolgoztak volna ki.” -->
