Csak egy drámai változás tolhatja 300 fölé a forint/euró árfolyamot
Idén a háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal mérséklődhet, a beruházások visszaesése folytatódik. A lassuló külső keresletet nagyrészt ellensúlyozzák a Mercedes és az Opel üzemeinek termelésbe helyezése, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez továbbra is pozitív. A külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat fokozzák a legfrissebb európai és német konjunktúramutatók, mint ahogy az európai adósságválság fokozódása is. A mezőgazdaság kibocsátása meredeken szűkül a rendkívül súlyos aszály hatására.
A Takarékban szerint idén 0,8 százalékkal csökkenhet a GDP növekedési üteme a tavalyi 1,6 százalékos növekedés után, majd 2013-ban 1,3 százalékkal visszatérhet a növekedés. Az idei előrejelzésre azonban számos kockázati tényező negatív hatással van, így a külső környezet alakulása, a hitelezés további visszaesése, az új kormányzati intézkedések kereslet visszafogó hatása. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával ugyan lehetne javítani a középtávú gazdasági kilátásokon, azonban az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, valamint a bankrendszer mérlegszerkezete, túlzottan magas hitel/betét mutatója miatt a hazai szereplők elhúzódó mérlegkiigazításra vannak szorulva. Ez pedig középtávon sem teszi lehetővé, hogy a gazdaság élénkülése belső forrásokra támaszkodjon. Így a hazai gazdaság igen érzékeny a külső kereslet változásaira, ami jelenleg lassulást, Európa nagy részén pedig recessziót mutat.
A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számíthatunk. A következő hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5 százalék közelébe mérséklődhet a tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt, így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet.
A Takarékbank egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, arra véleményük szerint az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, ami a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással van.
Ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges, így az év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 5,75 százalék lehet az alapkamat.
Az őszi hónapokban 10,3 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyinál kissé alacsonyabb, 10,9 százalékos lehet.
A GDP-arányos hiány mind az eredményszemléletű ESA, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint 2,5 százalék. Összességében 300 milliárd forintot valamivel meghaladó intézkedésekre lehet szükség az eredeti, 2,2 százalékos hiánycél eléréséhez.
A forint a közeljövőben várhatóan a 280-285-ös sávban maradhat, az IMF tárgyalások elakadása esetén azonban gyengülésre lehet számítani. Markáns gyengülést, így 300 feletti árfolyamot azonban csak a nemzetközi hangulat újabb drámai romlása esetén várnak, amennyiben a nemzetközi hangulat támogató marad, az IMF tárgyalások megszakadása is csak átmeneti is kismértékű gyengülést okozhat, a megállapodás viszont a forintot a 275-280-as sávba erősítheti.
