A kamatláb és a növekedési ütem közötti különbség jelentős. A növekedés alacsony, a kamat pedig magas. Az elmúlt 5 esztendőben folyamatosan csökkent Magyarország potenciális növekedési üteme, korábban 2,5 százalékos növekedést lehetett feltételezni, most viszont 1 százalék alatti potenciális növekedésre van kilátás.
Minél többet törlesztettek a háztartások, annál nagyobb lett az adósságuk, mert a forint folyamatosan gyengült. A probléma azonban nem az adósságból, hanem a gazdaság működéséből következik – vélekedett Mellár. Az egyszeri adósságcsökkentésnek veszélyei vannak – hívta fel a figyelmet. A kormány egyszeri intézkedésekkel csökkentené az adósságot, aminek egyik elemét már láttuk a magánnyugdíjpénztárak átvételével, de ez nem volt sikeres.
Nagy valószínűsége van az elinflálásának – vetítette előre. Ha az felpörög, akkor az adósság reálértéke csökken. Ez az egyik célja az újfajta monetáris politikai rezsimnek. Minden 1 százaléknyi infláció felpörgetés a költségvetési tervezési fázisához képest fél százalékpontnyi javulást eredményez a költségvetésben. Ha 2 százalékkal emelkedik az infláció, akkor 1 százalékpontos javulás érhető el a költségvetésben.
Ennek nagy akadálya, hogy az adósság közel fele devizában van, és egy ilyen inflációs periódus a forint gyengülésével járhatna – vélekedett.
A harmadik lehetőség a jegybanki tartalék felhasználása, amivel megpróbálhatja a devizaadósságot átváltani. Ekkor már el lehetne inflálni a forintadósságot. A hazai szereplők forintadósságát a tartalékok egy részének felhasználásával átkonvertálhatják – hangsúlyozta Mellár. A PTE tanára szerint a tartalékok csökkenésével azonban elindulhat a spekuláció a forint gyengülésére, és sokkal magasabb lehet a forint árfolyama.
A szakértő szerint a jegybanki kamat csökkentése nem tudja javítani a növekedést, mert a beruházások kamat érzéketlenek a válságban. Az USA-ban alacsony kamat mellett sem indult el a „boom”, Japánban pedig jóval több idő alatt sem sikerült ez.
