BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kereskedő: 10 évig nem lesz növekedés a Matolcsy csomag miatt

A magyar állampapírok hozamszintje 20-25 bázisponttal emelkedett a másodlagos piacon – mondták el kereskedők a Reuters hírügynökségnek. A 10 éves magyar állampapír hozama tegnap két és fél éve nem látott alacsony szintre került, 6,49 százalékra, azonban Matolcsy György bejelentései nem segítették a forinteszközök megítélését.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 367 milliárd forintos kiigazítást jelentett be szerdán délelőtt 2013-ra, mert az EU-nak nem volt elég a két héttel ezelőtti közel 400 milliárdos deficitcsökkentés. Az EU még mindig 3,7-3,9 százalékos GDP-arányos hiányt látott, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez újabb intézkedéseket vártak el.

Az új csomagban szerepel a tranzakciós illeték megemelése, valamint az is, hogy mégsem felezik meg a bankadót jövőre. Matolcsy délelőtt azt mondta, nem tudják fenntartani a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást.

A forinteszközök negatívan reagáltak a hírre. A hazai deviza 279 fölé került az euróval szemben 278-as reggeli árfolyamról, majd később korrigált. Az OTP közel 5 százalékot esett a BÉT-en, kora délután pedig 4 százalékos mínuszban, 4 200 forint körül jegyzik a bankrészvényt, a záróárhoz képest. Az OTP ugyanakkor több mint 1 százalékos pluszban „várta” Matolcsy szavait, és onnan került lejtőre a papír.

A magyar állampapírok hozamszintje 20-25 bázisponttal emelkedett a másodlagos piacon – mondták el kereskedők a Reuters hírügynökségnek. A magyar államkötvények szárnyalása ezzel megállt. A 10 éves állampapírok két és fél éve nem forogtak olyan alacsony hozammal, mint kedden, azonban most megfordult a tendencia.

Matolcsy szavait negatívan értékelhetik a befektetők, hiszen a bankadó megtartásával (felezésének elmaradása) nehezebb lesz megállapodni egy hitelkeretről az EU-val és az IMF-fel. Mindezek alapján felerősödhetnek azok a hangok a piacon, akik szerint csak erős nyomásra állapodhat meg a kormány egy hitelkeretről.

„Ha ez így megy tovább, akkor még 10 évig nem lesz gazdasági növekedés” – mondta a Reuters hírügynökségnek egy budapesti kötvénykereskedő.

Matolcsy új csomagja – amit vélhetően sebtében rakott össze a kormány, miután az EU jelezte, hogy nem elég az előző kiigazítás – nem nyerte el az elemzők tetszését: újra az unortodox irányba való elmozdulásként értékelik a lépéseket. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a 367 milliárdos csomag mérete túlzott lehet, a legtöbben 150-200 milliárdos újabb kiigazítással számoltak.

Íme, Matolcsy újabb csomagja

Összesen 367 milliárd forint értékben készített újabb megtakarítási csomagot a kormány a kohéziós pénzek megóvása érdekében. Matolcsy György szerint a teljes, 764 milliárd forintos csomagban jelentős tartalékok vannak, vagyis belefér, hogy az EU ezt a második csomagot sem fogadja el teljes egészében, de ez nem valószínűsíthető.

Első lépés, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik, nem tudják tehát fenntartni a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, ez 90 milliárd forintnyi pluszbevételt hoz. Ami az áthárítást illeti, Matolcsy György szerint az adómérték emelése nem okoz változást a bankok hozzáállásában.

Az Államkincstár plusz 40 milliárd forintnyi adót fizet a fenti, pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására.

A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez főként a nagykereskedőkre nézve jelent terhet, és mintegy 30 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent.

A kormány országos szinten bevezeti a közműadót, ez Matolcsy György szerint a közműszolgáltatókat terheli, a kormány szándéka ellenére. Szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz az intézkedés.

A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a cafeteria adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken az előny: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma.

60 milliárd forintnyi plusz áfabevételre számít a kormány abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik a NAV-nál, szemben a korábbi 10 millió forinttal. Ez a kormány szerint javítani fogja az adóbeszedés hatékonyságát.

„A csomag nagy terhet ró a bankokra és a vállalati szektorra” – vélekedett Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint ezek egy részét átterhelik az ügyfelekre (végül a háztartások fizetik meg), de a költségek csökkentésre is számítani lehet. A bankok a tőkeáttétel leépítésének felgyorsításával reagálhatnak, ami káros a növekedésre nézve, jegyezte meg.

Mindez lassabb növekedéshez, alacsonyabb foglalkoztatáshoz és magasabb inflációhoz vezet – írta Kondrát Zsolt, mindebből pedig alacsonyabb adóbevéttelek következnek. Az MKB vezető közgazdásza szerint az intézkedések negatív növekedési áldozata nagyobb lesz annál a 0,1 százalékpontnál, mint amit a kormány vár. Matolcsy György 0,9 százalékra csökkentette a 2013-as növekedési prognózist a korábbi 1 százalékról.

„Összességében a csomaggal elérhető a 2013-as költségvetési hiánycél (2,7 százalék a GDP arányában), de tovább erodálja a növekedési potenciált”, írta az elemző.

A csomag méretét tekintve elegendőnek tűnik ahhoz, hogy teljesítsük a 2,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt jövőre – mondta a Világgazdaság Online-nak Tardos Gergely, noha vannak még azzal kapcsolatban kérdőjelek, hogy ebből mit fogad majd el az EU. Az OTP Bank vezető közgazdásza szerint a csomag szerkezete már nem ilyen kedvező, mert számos unortodox intézkedést tartalmaz, miközben a 2010 óta bejelentett intézkedések negatív növekedési hatásai már most is tükröződnek a hazai növekedési, beruházási és hitelezési adatokban.

„Ráadásul olyan intézkedéseket is bejelentett Matolcsy György, amelyek hátráltathatják az EU/IMF-megállapodást, hiszen a hazai bankrendszer hitelezési képességének visszaesése miatt az IMF kifejezetten kérte, hogy ne kerüljön sor a bankrendszer terheinek emelésére” – hangsúlyozta Tardos Gergely. Ez egy erősen negatív fordulat a közgazdász szerint, hiszen az előző csomagban – amit két hete jelentettek be – nem voltak unortodox elemek; így amíg az egyértelműen közelebb vitt a megállapodáshoz, a jelenlegi hatására a tárgyalások további csúszására lehet számítani.

„A csomagnak komoly negatív növekedési hatása van” – mondta az OTP Bank vezető közgazdásza. „A hazai gazdaság legnagyobb problémája az alacsony tőkevonzó képesség, beruházási hajlandóság és növekedési potenciál, amelyekben kulcsszerepe van a 2010 óta meghozott unortodox intézkedéseknek. A most bejelentett csomag hatására tovább csökkenhet a vállalatok beruházási és a bankok hitelezési hajlandósága. A külföldi bankok ugyanis – amelyek nagy arányban vannak jelen a hazai bankszektorban – a hazaival szemben lényegesen vonzóbbnak tartják a többi kelet-európai országot kiszámíthatóbb gazdaságpolitikájuk és a kisebb banki terhek miatt. Pedig Magyarországon a magánszektor felé történő nettó hitelkihelyezés így negatív – amire más régiós országban nincs példa” – hangsúlyozta Tardos Gergely. „Az intézkedések erodálják a Magyarországgal szembeni bizalmat” – zárta szavait.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, de az kétséges, hogy a várt teljes összeg befolyik majd a büdzsébe. Török Zoltán elmondta: a Raiffeisen elemzői szerint jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, de az sem lehetetlen, hogy tovább tart a gazdasági visszaesés.

Reálisak a magyar kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések bevételi céljai, a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés azonban még mindig derűlátó, és a növekedést potenciálisan korlátozó elemek esetleg feszültséget kelthetnek az IMF-hez fűződő viszonyban - vélekedtek az intézkedéscsomag bejelentése után londoni elemzők.  A kiigazítási intézkedések szerdai bejelentése után a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték: véleményük szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére biztató jele annak, hogy a magyar kormány nem akarja, hogy elakadjanak az IMF/EU-tárgyalások.

Világgazdaság Online Íme, Matolcsy újabb csomagja Összesen 367 milliárd forint értékben készített újabb megtakarítási csomagot a kormány a kohéziós pénzek megóvása érdekében. Matolcsy György szerint a teljes, 764 milliárd forintos csomagban jelentős tartalékok vannak, vagyis belefér, hogy az EU ezt a második csomagot sem fogadja el teljes egészében, de ez nem valószínűsíthető.

Első lépés, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik, nem tudják tehát fenntartni a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, ez 90 milliárd forintnyi pluszbevételt hoz. Ami az áthárítást illeti, Matolcsy György szerint az adómérték emelése nem okoz változást a bankok hozzáállásában.

Az Államkincstár plusz 40 milliárd forintnyi adót fizet a fenti, pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására.

A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez főként a nagykereskedőkre nézve jelent terhet, és mintegy 30 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent.

A kormány országos szinten bevezeti a közműadót, ez Matolcsy György szerint a közműszolgáltatókat terheli, a kormány szándéka ellenére. Szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz az intézkedés.

A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a cafeteria adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken az előny: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma.

60 milliárd forintnyi plusz áfabevételre számít a kormány abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik a NAV-nál, szemben a korábbi 10 millió forinttal. Ez a kormány szerint javítani fogja az adóbeszedés hatékonyságát. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek