BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Pénzügyi válságban az egészségügy

Megfelelő intézkedések nélkül már rövid távon sem tarthatók fenn a jelenlegi színvonalon az európai egészségügyi rendszerek. Az Economist Intelligence Unit legutóbbi kutatásában öt vészforgatókönyvet vázol fel a szűkülő anyagi források és a rohamosan növekvő kiadások kezelésére.

A Világbank adatai szerint az EU-tagállamok egészségügyre fordított kiadásai 2000-ben átlagosan a GDP 8 százalékát tették ki, és ez a mérték az előrejelzések szerint 2030-ig 14 százalékra, majd tovább növekszik.

Az elsődleges ok a lakosság elöregedése: 2000-ben a 65 éves és annál idősebb európaiak részaránya 16 százalék körül alakult, ez 2030-ra 24 százalékra növekszik. Ennek következtében a krónikus betegségek kezelésére és az idősek ápolására fordítandó kiadások tetemes mértékben megnövekednek. A pénzügyi terheket csak növeli a korszerű orvosi technológiák térhódítása. A kormányok a növekvő átlagos élettartam ellenére a rendszert továbbra is adókból és járulékokból igyekeznek fenntartani, ami azonban paradox módon a munkaképes korúakra épül.


A problémával mindenütt szembesültek, és a legtöbb állam kisebb-nagyobb kiadás-csökkentő intézkedéseket már életbe léptetett. Mivel azonban ezek egyike sem hozott tartós sikert, az Economist Intelligence Unit „The future of healthcare in Europe” című tanulmányában 2030-as időhorizonttal górcső alá vette az európai egészségügy mai és előre látható jövőbeni kihívásait, pénzügyi válságát és annak lehetséges megoldásait.


A jelentés elkészítéséhez az Economist Intelligence Unit 28 különböző vezető pozíciót betöltő egészségügyi szakértővel – finanszírozók, egészségügyi szolgáltatók, kórházak stb. – készített mélyinterjút, ezek elemzését követően született meg az európai egészségügy lehetséges alakulását bemutató elemzés, amely ötféle lehetséges forgatókönyvet vázol fel a szektor változására.


Az Economist Intelligence Unit elképzelése szerint a mai egészségpolitikai döntések nyomán 2030-ra öt különböző forgatókönyv körvonalazódhat. Ezek közül vélhetően egyik sem tekinthető majd kizárólagosnak, inkább ezek ötvözete jöhet létre.


Az első szcenárió a technológia diadalát vetíti előre. Eszerint a technológia fejlődése következtében az orvosok a mainál jóval korábban képesek lesznek az olyan krónikus betegségek diagnosztizálására, emiatt sok ember egészséges és termelékeny marad egészen idős koráig.


Elképzelhető az is, hogy a hangsúly a betegségek kezeléséről a leggyakoribb krónikus betegségek (szív- és cukorbaj, stroke, légzőszervi megbetegedések stb.) megelőzésére fókuszál, az erőforrásokat e szerint allokálják.


Van olyan forgatókönyv is, amely szerint elkerülhetetlen lesz egy egységes európai egészségügyi rendszer létrehozása, mert a tagállamok nemzeti szinten nem lesznek képesek kezelni a krízist. Ennek nyomán az erőforrásokat, egészségügyi standardokat, az orvos- és nővérképzést európai szinten racionalizálják, a finanszírozási modelleket pedig harmonizálják.


Megeshet azonban, hogy a rászorulók megsegítése és az egyenlőtlenségek csökkentésé kerül előtérbe ahelyett, hogy a kormányok mindenki számára biztosítani akarnák a költséges egészségügyi szolgáltatásokat.


Az 5. a Laissez-faire forgatókönyv: eszerint 2030-ra a magánszektor venné át az egészségügyi ellátás finanszírozását, kivéve a legszegényebbek esetében.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek