Simor: szűk többséggel döntött a tanács a kamatvágásról
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A testület immár harmadik hónapja csökkenti 25-25 bázisponttal az alapkamatot, amely 2011. december 21-től 2012. augusztus 28-ig állt 7 százalékon. Az elemzők Budapesten és Londonban is az alapkamat mérséklésével számoltak. A konszenzus szerint 2012 decemberében is kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6,0 százalék lesz, a jövő év végén pedig 5,5 százalék.
Simor András, az MNB elnöke a lépést kommentáló sajtótájákozatóján elmondta, hogy az egyik javaslat az alapkamat tartásról szólt, de miután értékelték a gazdasági folyamatokat, végül szűk többséggel a 25 bázispontos csökkentéstés mellett döntöttek. A szeptemberi adatokat vizsgálva az infláció gyorsulását, 6,6 százalékra módosulását érzékelték, ami döntően az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedésévek hozható összefüggésbe, emellett a fogyasztói árindexet a nyersanyagárak az adók emelkedése, valamint és adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül – mondta az MNB vezetője. A 3 százalékos inflációs cél 2014-ben érhető el – tette hozzá. Az MNB prognózisa szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak. Az elnök szerint a jövő évi munkabéremeléseknél figyelembe kell venni a teljesítményeket, ha azok összhangban vannak, akkor nem lesz pótlólagos inflációs hatás.
Simor András szerint a magyar gazdaságban élénkülés leghamarabb jövőre, az exportpiacok élénkülésével képzelhető el, ugyanis a belföldi kereslet gyenge, a kibocsátás elmarad a potenciális szinttől, a külföldi konjunktúra pedig romló kilátásokat mutat. Az elnök szerint a hazai munkaerőpiac laza szerkezetű marad, ezért dezinflációs hatású. A kedvezőtlen beruházási szint, és a tartósan magas munkanélküliség is arra utal, hogy a nagyar gazdaság potenciális növekedése jelentősen elmarad a válság előtti szinttől.
Az elmúlt hetekben bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.
Simor András elmondta, hogy az ország kockázati megítélése érdemben javult. Ez részben országspecifikus, de részben szabályozási változások befolyásolhatták a kockázati mutatók kedvező alakulását. A Monetáris Tanács a kockázati megítélés, az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.
A jövőről szólva az MNB elnöke elmondta, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.
