Magyar gazdaság

Simor reagált a forint zuhanására és az unortodox jegybankai politikára

A monetáris tanács „szűk többséggel” döntött az újabb 25 bázispontos csökkentésről – mondta el Simor András, az MNB elnöke. Két javaslat volt a tanács előtt, egy tartás és egy csökkentés.

Valószínűleg ismét a külső tagok szavazták le az MNB vezetését, így csökkenhetett a ráta 5,5 százalékra.

Simor szerint az inflációra rövid távon kedvezően hatnak azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott a szabályozott árak tekintetében, azonban középtávon inflációs nyomást jelenthetnek például a termelékenységtől elszakadó mértékű béremelések.

Idén és jövőre is csak mérsékelt ütemben növekedhet a a tartósan 10 százalék felett maradhat, ami az MNB szerint laza munkaerőpiacot jelent – mondta el Simor.

A belföldi kereslet idén továbbra is visszafogott maradhat, de bővülni fognak a reáljövedelmek, ám mérlegalkalmazkodás lesz jellemző a lakosságra. A fogyasztás nem fog érdemben hozzájárulni a növekedéshez. Az MNB visszafogott beruházási aktivitásra számít. A külső kereslet sem alakult kedvezően, így az is csak visszafogottan bővülhet, ám a növekedés legfontosabb, talán kizárólagos forrása lesz az export. Az MNB negatív kibocsátási résre számít, aminek dezinflációs hatása van, ám a gazdaság potenciális növekedése nagyon lecsökkent.

A jegybank az elmúlt években számos válságkezelő eszközt használt, aminek alapvető célja az volt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését elősegítse. Például csökkentették a tartalékrátát, forinthitel-kereteket bocsátottak a bankrendszer számára, és befagyott piacokon (állampapír- és jelzálogpiac) avatkoztak be. Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az meghaladja a célszintjét, a nem konvencionális eszközökkel csínján kell bánni – hangsúlyozta az MNB elnöke.

A monetáris tanács is megemlékezett erről a közleményben – hívta fel a figyelmet. A közlemény szerint „a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget”. A tanács egységesen foglalt állást a nem konvencionális gazdaságpolitika kapcsán – mondta Simor egy kérdésre válaszolva.

A sokféle csatornán hat az inflációra és a reálgazdaságra. Az egyik csatorna az árfolyam – reagált a forint esését firtató kérdésre. (Emlékezetes, a forint hétfőn 300-as szintre esett az euróval szemben.) Az infláció alakításának legerősebb csatornája az, hogy a forint árfolyam miként alakul – jegyezte meg.

A múltban voltak olyan helyzetek, hogy az extrém árfolyam alakulás pénzügyi stabilitási kockázatokat okozott. Extrém árfolyamok kialakulása a lakossági és vállalati keresletre is hatást tudnak gyakorolni, tette hozzá.

A tanács hosszú idő óra reménykedően ismétli, hogy szükség van az IMF-megállapodásra – válaszolta egy kérdésre. Nem a pénz a lényeg, amit a megállapodás hozna, hanem az, hogy erősítené a gazdaságpolitika hitelességét, és elősegíthetné a gazdasági növekedést.

MNB Simor kamat
Kapcsolódó cikkek