Svájci számlák: lufi vagy szigor?
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár nem tartja kizártnak például azt a máshol bevett gyakorlatot, hogy nyilvántartják – adóbevallás részeként – a külföldön vezetett számlákat. Egy háttérbeszélgetésen azt is elmondta: elképzelhető, hogy a most alapesetben ötéves adózási elévülési határidőt meghosszabbítják. Ez azért lehet fontos, mivel az adóhatóságok közötti együttműködésben sem vizsgálhatók az ennél régebbi kihelyezések. Kiemelte: nagyobb összegű – nemzetközi példák esetében 100 ezer eurósnál magasabb összegű – betétekről lenne szó.
Zara László kételkedik abban, hogy a kormány hatékony lépéseket tudna tenni a pénzkiáramlás ellen. Lapunk kérdésére felhívta a figyelmet: amíg uniós tagok vagyunk, törvényes eszközökkel nem korlátozható a tőke áramlása. Az elévülési idő esetleges meghosszabbítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban kiemelte: az elvben lehetséges, sőt, akár meg is szüntethető az elévülés gyakorlata, ám az visszamenőlegesen nem értelmezhető. Ami a külföldön fenntartott számlák regisztrációját illeti, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke úgy látja, ha valaki ezt elmulasztja, és erre rájön az adóhatóság, az egyetlen, amit tehet, az mulasztási bírság kiszabása. Elvben elképzelhető, hogy ezt büntetőjogi kategóriába sorolják, ám legalábbis kétséges, hogy ezt Svájc is így látná. Márpedig a banktitokról híres ország csak abban az esetben szolgáltat adatokat egy betétről, ha azzal kapcsolatban a svájci törvények szerint is bűncselekmény gyanúja merül fel. Zara László is hangsúlyozta ugyanakkor: aligha valószínű, hogy Magyarország érdemben nyomást tud gyakorolni Svájcra, így viszont, mint fogalmazott, leginkább egy lufi a magyar kormány terve.
Vagyis a számlatulajdonosoknak egyelőre nem nagyon van mitől tartaniuk. Nincsenek kevesen: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a múlt héten bejelentett intézkedések esetében igen széles kör lehet érintett. Lázár János ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott: „kevés olyan fontos gazdasági szereplő van, aki ne lenne érintett”. Lázár szerint akár állami cégek vezetői is érintettek lehetnek, de azt sem cáfolta, hogy közbeszerzésből származó pénz tűnt el valamelyik svájci széf mélyén.
Az összeg sem kevés: becslések szerint az átlagosnak nevezhető 2012-ben nagyjából 275 milliárd forintot helyeztek el magánszemélyek külföldi folyószámlákon vagy egyéb megtakarítási formákban. Ezzel Magyarország a nemzetközi mezőnyben is előkelő helyet vívott ki. Egy tavaly publikált felmérés szerint a pénzkiáramlás terén összegét tekintve hazánk a 13. A Tax Justice Network számításai szerint 2010-ben 242 milliárd dollárnyi Magyarországon megszerzett pénz volt a határokon túl – a világ 139 országát érintve ezt az összeget 9,4 ezer milliárdra becsülik.
Maga az államtitkár sem bízik gyors sikerben: mint lapunk kérdésére elmondta, elégedett lenne azzal, ha 2015 elején életbe lépne a svájci–magyar kétoldalú megállapodás.
Lázár a német példát említette: ott az ellenzéki SPD torpedózott meg egy hasonló megállapodást, azzal az indokkal, hogy magasabb adóbevétel érhető el az ismeretlen forrásból megvásárolt, betétesek és a helyi hatóságok elől eltitkolt betéteik adatait tartalmazó adatbázisok révén. Arra a kérdésre, Magyarországot megkeresték-e hasonló adathordozókkal, Lázár nem kívánt válaszolni, elismételte azonban azt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak vannak információi ilyen banktitok által védett számlákról.
Ezeknek a nagyságát meg lehet becsülni azon bankadó alapján is, amelyet Svájc nemzetközi egyezmény, illetve az EU irányelve alapján fizet.
E szerint a magánszemélyek által vezetett folyószámlák kamata után 35 százalékos adó a banktitok ára, ennek háromnegyedét fizeti Svájc a betétes országának, negyede marad az országban. Mindez nyilván kevés: egyfelől csak egyfajta számlatípusra vonatkozik, másfelől a svájci kamatot a nulla felé közelítenek – nem véletlen, hogy a kormány nem erre a jövedelemre, hanem a tőkére vetne ki a jövedelemadónál jóval magasabb, 35 százalékos forrásadót.
Mindenesetre a kormány a kifizetett kamatadó alapján következtet arra, hogy svájci bankokban nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi folyószámlán tartott pénz származik Magyarországról. Ehhez képest valóban elenyésző az az összeg, amelyet a kétéves adóamnesztia idején hoztak haza: novemberig 67 milliárd forint jött vissza, ebből 6,7 milliárdnyi adó került a költségvetésbe.
Kormányülés Beregben
Kihelyezett ülést tart a kormány ma a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban – tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tegnap. A sajtómeghívó szerint a kormányülés elején a térség országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor tart előadást, majd kora délután Orbán Viktor kormányfővel közös sajtótájékoztatót tart.Az ülésen téma lehet az új akcióterv, amellyel – mint arról a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió műsorában beszélt – a „bérből és fizetésből élők” életét igyekszik jobbá tenni a kormány. Szó lesz ugyanakkor a rezsicsökkentésről is.
Az ülésen téma lehet az új akcióterv, amellyel – mint arról a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió műsorában beszélt – a „bérből és fizetésből élők” életét igyekszik jobbá tenni a kormány. Szó lesz ugyanakkor a rezsicsökkentésről is.-->
