A bizalom a kulcskérdés
A konferencián felszólalt Bajnai Gordon, az alapítvány alapítója, volt miniszterelnök is. Bajnai előadásában többször is hangsúlyozta: a bizalom helyreállítása az egyik legfontosabb cél a jövő szempontjából. „A bizalom olyan, mint a levegő, amíg bőven van, fel sem tűnik, amikor fogyni kezd, fuldokolni kezdenek a gazdaság szereplői” – hangsúlyozta a volt kormányfő.
Bajnai szerint a rendszerváltásba hatalmas adóssággal léptünk be, és 1,2 millió munkahely veszett el, amiből egymilliót azóta sem pótoltak. Két eredmény viszont volt: megmaradt a társadalomban a szolidaritás, miközben mégiscsak lehetővé tették az egyén számára a boldogulást, így kiépült egy törékeny, vékony középosztály. 2010 tavaszán a történelmi lehetőséget kapott második Orbán-kormány viszont szétverte a szolidaritást, és a boldogulás útját is elzárta a tömegek elől Európa legmagasabb tandíjával – hangsúlyozta Bajnai.
A kormányzás hibáit három pontban foglalta össze a volt miniszterelnök. Az egyik hiba az volt, hogy a kormány számára a megszerzett politikai hatalom bebetonozása előrébb került a józanésznél. A második ok a kontárság volt, ennek egyik jele, hogy Magyarországon a 2010-es kormányzati előrejelzéshez képest a GDP jelenleg 4500 milliárd forinttal alacsonyabb, ami jól mutatja, mennyire irreális volt az a gazdasági pálya, amit előre jeleztek. A harmadik probléma a mérhetetlen szerzési vágy, amely egy jó körvonalazható vállalkozói csoport érdekeit tükrözi.
Bajnai szerint, ha folytatódik a mostani gazdaságpolitika, a GDP csökkenni fog, a deficit egyre nagyobb lesz, a nyugdíjrendszerből másfél havi járadék fedezete fog hiányozni, a munkanélküliség nőni fog, a munkaerős kivándorlása is folytatódik majd, és az államadósság is emelkedik majd.
A kiosztott munkaanyag szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mellett 2020-ig recesszió, illetve 1 százalék alatti növekedés várható, az államadósság a GDP 80 százaléka fölé ugrik, a foglalkoztatottak száma pedig beáll a mostani 3,9 millió alatti szinten.
Egy jó kormányzás melletti gazdaságpolitika ezzel szemben 3 százalék körüli GDP-növekedést eredményezne, a bruttó államadósság 2020-ra a GDP 70 százaléka alá süllyedhetne, és a foglalkoztatottak száma is 4 millió fölé emelkedhetne.
A munkanélküliségi ráta is csökkenne az intézkedéseknek köszönhetően, és a beruházások is fokozódnának.
Bajnai szerint a visszaszerzett bizalom hozhatja vissza a beruházásokat, amelyek növelik az exportot, munkahelyeket teremtenek, fokozzák a fogyasztást. A szükséges intézkedéseket már a következő ciklus elején el kell kezdeni, ezekkel a számításaik szerint 2018-ra teljesítheti az ország az eurózónához való csatlakozás feltételeit, még ha nem is csatlakozunk az övezethez. Szintén az első intézkedések között lenne az egyetemi hallgatók röghöz kötésének eltörlése.
Behoznának egy új adókulcsot
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion kockázati tőkével foglalkozó cég elnök-vezérigazgatója az adórendszerrel kapcsolatos szükséges változásokról is beszélt előadásában. Ebben kifejtette: szükség lenne egy adóalkotmányra, amelyben lefektetnék, hogy az egyes adótörvényeket legalább 60 napos türelmi idővel lehet csak bevezetni, olyan adókat, amelyek 20 milliárd forint alatti bevételt hoznak a költségvetésnek, nem vetnek ki, és évente egyszer módosítják csak az adószabályokat.Az eredményeket nem hozó egykulcsos személyi jövedelemadónál be kellene vezetni egy új kulcsot 400 ezer forintos bruttó jövedelem fölött, az átlag alatti keresetűek számára pedig vissza kell hozni az adójóváírást, amelynek köszönhetően a minimálbéresek nettó keresete 8–10 százalékkal nőhet majd.
Az eredményeket nem hozó egykulcsos személyi jövedelemadónál be kellene vezetni egy új kulcsot 400 ezer forintos bruttó jövedelem fölött, az átlag alatti keresetűek számára pedig vissza kell hozni az adójóváírást, amelynek köszönhetően a minimálbéresek nettó keresete 8–10 százalékkal nőhet majd.-->
