Brüsszel nem hisz Budapestnek

2012-ben a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, a beruházások volumene négy éve zuhan, a háztartások csökkenő felhasználható jövedelme és a munkanélküliség magas szintje miatt a fogyasztás is visszaesik – sorolja az Európai Bizottság pénteken kiadott téli gazdasági előrejelzésének Magyarországról szóló fejezete a problémákat. Az export mérsékelte ugyan a GDP-csökkenést, de hatása egyre kisebb. Brüsszel 2013-ra stagnálást vár (a bizottság prognózisa 0,1 százalékos csökkenés): az exportpiacokon javul ugyan a helyzet, de ezt a belföldi fogyasztás további visszaesése ellensúlyozza. A hitelezési feltételek nem javulnak, a beruházások és a háztartások fogyasztása így tovább csökken. A növekedés 2014-ben visszatérhet, az előrejelzés 1,4 százalékos GDP-növekedés – áll a dokumentumban.

A munkaerőpiac továbbra is gyenge, a foglalkoztatásban a bizottság csak szerény javulást vár. A vállalatok elbocsátásokkal igyekeznek profitábilisak maradni, amit a kormány a közfoglalkoztatottak számának növelésével ellensúlyoz majd.

Az infláció a 2012 eleji indirekt adóemelések hatásának eltűnése és az év elején bevezetett áram- és gázárcsökkentés miatt 4 százalék alá csökken. A szektorális különadók miatt keletkezik némi inflációs nyomás, ezt azonban a gyenge lakossági kereslet mérsékelni fogja.

A bizottság nem számít jelentős államadósság-csökkenésre: a GDP-arányos ráta a 2012 végi 78,6 százalékról 2113-ban 78,7-re nő, majd jövőre 77,7 százalékra mérséklődhet.

A költségvetési deficit 2012-ben a bizottság szerint 2,4 százalék volt, 2013-ban és 2014-ben viszont a bizottság szerint újra 3 százalék fölötti lehet a hiány, részben a 2010-ben bevezetett válságadók egy részének kivezetése, a GDP 0,5 százalékára rúgó élénkítő intézkedések és a magas jövedelműek adóterheinek csökkentése miatt. A 2011-es és 2012-es konvergenciaprogramok hatása 2013-hoz képest a GDP 0,5 százalékával csökkenti a deficitet – bár bizonyos területeken a megvalósítás elmarad a tervektől. A deficitet az állami szférában szeptemberre ígért fizetésrendezés is növelheti, bár ezt a hatást csökkentheti, ha az elektronikus útdíj és a pénzügyi tranzakciós illeték beszedése a terveknek megfelelően alakul.

„A magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt” – mondta az Európai Bizottság alelnöke Brüsszelben a prognózis bemutatásakor. Olli Rehn (képünkön) hangsúlyozta: ezeknek az intézkedéseknek főleg strukturális jellegűeknek kell lenniük.

Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van – erősítette meg Olli Rehn. A gazdasági és pénzügyi biztos úgy fogalmazott: a magyar kormány többlet konszolidációs lépéseket tett, amelyek közül néhányat az Európai Bizottság még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. „A szervezet még mindig vizsgálja, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen ideiglenes, illetve tartós hatása van” – tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsan reagált a megállapításokra. „A bizottság előrejelzése azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt mínusz 0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti; mivel a kormány továbbra is közel 1 százalékos pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3 százalék alatt lesz” – olvasható a tárca közleményében.

A kormány úgy látja, a bizottság előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amelyekkel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre. A lefelé módosított 2013-as gazdasági növekedéssel nem magyarázható a megemelt hiány előrejelzés. A bizottság előrejelzésében nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, mint például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését – magyarázza a tárca.

A háromszázalékos hiánycél tarthatóságáról beszélt a bizottsági jelentés után néhány órával tartott évértékelő beszédében Orbán Viktor is. A kormányfő azt mondta hallgatóságának: az unió „éppen aktuális előrejelzései ne zavarják meg önöket”, a hiányt még egyszer sem sikerült eltalálniuk, a magyar deficit idén is három százalék alatt lesz. Orbán szerint siker hogy Magyarország 2012-ben is csökkentette adósságát, és ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit.

Franciaország jelezte: 2013-ról 2014 végére halasztja a 3 százalékos deficitcél elérését, miután a bizottság szerint a tervezett 3 helyett 3,7 százalékos lehet idén a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez volt a jelentés leginkább várt pontja.

Franciaország jelezte: 2013-ról 2014 végére halasztja a 3 százalékos deficitcél elérését, miután a bizottság szerint a tervezett 3 helyett 3,7 százalékos lehet idén a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez volt a jelentés leginkább várt pontja.-->