17:15
Elnöksége leghosszabb tárgyalása ért most véget - mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A politikus a csúcsot záró, a bizottság elnökével közös sajtótájékoztatóján megerősítette a már korábban ismert fő számokat: a 960 milliárdos kötelezettségvállalást és a 908 milliárdos kifizetést. Emlékeztetett: ez az első olyan hétéves EU-büdzsé, amelynek az összege kisebb a korábbinál. "Nem hagyhattuk figyelmen kívül a gazdasági realitásokat" - indokolta Van Rompuy, aki Twitter-üzenetben közölte először a megegyezés hírét.
Van Rompuy-hez hasonlóan José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is arra emlékeztetett: politikai megállapodás született, amelyet még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez nem lesz könnyű menet: Van Rompuy igyekezett minden tagország kedvére tenni, az EP elnöke, Martin Schulz ugyanakkor hangsúlyozta: a kötelezettségvállalás és kifizetés közötti különbség miatt kétségei vannak a büdzsé fenntarthatóságával kapcsolatban. "Deficites büdzsére pedig nem mondhatok nemet" - tette hozzá előző éjjel tartott tájékoztatóján.
Az egy főre jutó támogatásban a másodikak lettünk, az előző ciklusban a harmadikak voltunk.
16:26
Több mint egy napig tartó tárgyalás után az EU tagországainak vezetői megállapodtak az unió 2014-2020 közötti pénzügyi keretéről - twittelte ki Rompuy. A kompromisszum szerint a hét év alatt a Horvátországgal együtt 28 tagú unió 960 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 908,4 milliárd eurós kifizetést vállalhat.
16:21
A vitát csak nem bírják abbahagyni, ám a kiszivárgott hírek szerint már nem a fő tételekről beszélgetnek, hanem olyan tagállami igényekről, mint a hivatalosan 650 millió eurós, a valóságban inkább egymilliárdhoz közelítő visszatérítés Hollandiának. A mozgolódásból nagyon űgy tűnik, nem sokáig kell már várni a végeredményre.
14:15
Többszöri halasztás után Herman Van Rompuy azt twittelte a világnak: 14:30-kor megkezdődik az utolsó egyeztetés. A leggyorsabb megegyezést feltételezve is még több óráig tart a csúcs, amely a Kohézió Barátai egyeztetésével 24 órája kezdődött.
12:00
Lehet, hogy a dolgok jó irányban haladnak, de továbbra sem fénysebességgel: hivatalosan egy, egyes források szerint msáfél órás csúszással folytatódhat majd a plenáris. Tehát könnyen lehet, hogy még akkor is itt ülünk sötétedésig, ha könnyű lesz az utolsó menet.
11:00
A dolgok olyan irányban és olyan sebességgel haladnak, ahogy szeretnénk - így értékelte a tárgyalások állását a várhatóan végső tárgyalási fordulót megelőző szünetben Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte: amíg nincs megállapodás, nem lehet előre örülni. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy nagyobb az esély arra, hogy ma megszületik a megállapodás, mint arra, hogy anélkül mennek haza a tagországok vezetői.
Orbán emlékeztetett: a fő kihívás a britek és a kontinens többi országának eltérő érdekeinek összeegyeztetése. Ezt azzal igyekeznek feloldani, hogy a szigetország vezetői nem a magasabb összegű kötelezettségvállalást veszik alapul, hanem a tényleges kifizetések összegét. "Ez azonban nem a mi problémánk" - tette hozzá.
Konkrét számokat a miniszterelnök nem említett a magyar pozícióval kapcsolatban, annyit mondott el, utalva a bizottság és Herman Van Rompuy korábbi javaslataira, de akár a reggel kézhez kapott javaslatra, hogy "most jobban érezzük magunkat".
"Éjjel még összemértünk fegyvereinket Herman Van Rompuyjel" - mondta Orbán, utalva arra, hogy több ország között velünk is folytatott kétoldalú megbeszélést az EU Tanács elnöke.
09:55
Herman Van Rompuy kétórás szünetet rendelt el. Az állam- és kormányfők távoznak. Valószínűleg ejtőzni, miközben delegációik számolnak tovább, a csúcs ugyanis a költségvetés témájával folytatódik délben. Hiába reménykedtünk reggel, a mai nap is hosszúnak ígérkezik.
08:50
A tagországok még mindig tárgyalnak a plenáris ülésen, így nem lehet biztosat tudni arról, a kiszivárgott megállapodástervezet mennyire tér el a végleges büdzsétől. Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy az elvárt különborítékokat nem csak Magyarország, de más államok is megkapták.
Látható, hogy Herman Van Rompuy igyekezett minden problémás állam kedvére tenni. Ennek fényében érthető a hosszas egyeztetési folyamat is. Más kérdés, hogy ennek a legnagyobb része a britekkel, a németekkel és a franciákkal zajlott, miközben a többi tagország - az újságírókhoz hasonlóan tétlenül várakozott.
08:20
"Csapataink harcban állnak" - így értékelte Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára azt a javaslatcsomagot, amelyről ezekben a percekben tárgyalnak az EU állam- és kormányfői. A 15 órás késéssel megszületett, a tagországok kezébe hat órakor átadott tervezet alapján Magyarország összességében a korábban javasoltaknál jóval több támogatásra számíthat a 2014-2020-as időszakban. Amíg 2005-ben, az előző hétéves periódusra 22,5 milliárd eurónyi pénz lehívását tették lehetővé hazánk számára, a mostani mérleg 20 milliárd körüli lehet - ha a vezetők is rábólintanak Herman Van Rompuy tervezetére.
A korábbi javaslatokhoz képest kedvező fejlemény, hogy a fejletlenebb régióknak külön 1,4 milliárdos forrást biztosítanának a büdzséből.
Mint a lapunk birtokába került tervezetből kiderül: a büdzsé alapja a tagországok nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százaléka lenne. A 960 milliárd eurós keretből finanszírozott támogatásokat hat alapprogram köré csoportosítják. A két legnagyobb tétel közül a felzárkóztatásra összességében 324 milliárd, a közös agrárpolitikára 373,5 milliárd euró jut (ennek nagyobbik hányada, 277,9 milliárd továbbra is termeléshez kötött piaci támogatás, vagy közvetlen kifizetés.) 15,6 milliárd jut biztonságpolitikára, 58,8 milliárd az EU-n kívüli országok fejlesztésére (segélyezés, külpolitika), 61,6 milliárd az adminisztrációra. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy további két évig befagyasztják az eurokraták fizetését.
Ugyancsak kedvező, hogy megmaradt a Kohéziós Alap 85 százalékos uniós finanszírozási hányada. Ugyanígy 85 százalékot biztosít az EU azon régiók fejlesztéseinek, amelyek fejlettségi szintje 2007-2009-ben az uniós átlag 85 százalékát nem érte el.
Győri Enikő azt is pozitívumként említette, hogy az áfaelszámolást a korábbinál jóval szélesebb körben tenné lehetővé a támogatott programoknál az EU. Míg eddig ez a társfinanszírozott projektek jelentős részét kitevő infrastrukturális fejlesztéseknél nem volt lehetséges, a korlátozás mostantól a közhatalmi szervek által végrehajtott programokra vonatkozna csak.
A tervezetet még jóvá kell hagynia a tagországoknak, ám ellentétben az éjszakai félelmekkel, reggelre már jobb hangulat uralkodik Brüsszelben. Most főként az a kérdés, mikorra és pontosan milyen számokkal lesz meg az egyezség a Horvátországgal együtt 28 tagúra bővülő EU következő hétéves pénzügyi keretéről.
06:15
Ha a tagországok valóban a 960 milliárdos javaslatot hagyják jóvá, egy ember már elérte, amit akart: David Cameron követelése, miszerint minden korábbi javaslatnál szűkebb legyen a keret, ezzel teljesül. A tagországok nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát kitevő keret azonban a tagországok jó része számára jóval alacsonyabb a vártnál. Így a megegyezéshez még egy komoly harcra kell számítani, ezúttal a támogatások elosztásáról. Más kérdés, hogy a Kohézió Barátai országcsoport, illetve a csehek, a lengyelek, de akár a magyarok mennyire számítanak majd kemény tágyalópartnernek.
05:45
Jó hír: a fél hétkor kezdődő plenáris tárgyaláson már Herman Van Rompuy legújabb javaslatát tárgyalják a tagországok vezetői. Vagyis a kezükben van a papír. Ezen hírek szerint a korábban is említett javaslat szerepel: a kötelezettségvállalás 960 milliárd euró körül van, a kifizetésekre nagyjából 908 milliárdot szánnak.
Ha jóváhagyják a főösszeget, azzal még messze nincs vége a tárgyalásoknak. Hajnali kalkulációk azzal számolnak, hogy - a számolási és az alvási igényeket figyelembe véve - estére lehet megállapodás.
05:35
A büfében az egyetlen szilárd táplálék a banán. A sajtóközpontban az egyetlen hír, hogy a csúcsot megint felfüggesztették egy órára.
04:50
Még mindig nincs jele annak, hogy Herman Van Rompuy letette volna a sokat emlegetett papírt a tagállami vezetők elé. Plenáris helyett most kétoldalú találkozókon folyik az alkudozás. A főszereplők még mindig a britek, akik kevesebb pénzt szánnának közösségi célokra, ám felzárkóztak melléjük az olaszok és a franciák, akik készek megakadályozni az egyezséget, ha nem szánnak az uniós büdzsében elég pénzt a hatásainak ellensúlyozására. Mindezek persze csak sejtések, ezen a csúcson még a kiszivárogtatások is ritkaságszámba mennek.
03:30
Az eredeti menetrend szerint már több mint fél napja le kellett volna tenni a tagországok elé a költségvetési tervezetet tartalmazó papírt. Források szerint ezt mostanáig sem sikerült. Az mindenesetre bíztató, hogy folynak a tárgyalások.
01:30
Ha minden a (legfrissebb) tervek szerint halad, mostanra Herman Van Rompuy megalkotott egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely tárgyalási alap lehet az egyórás szünet után elvben most folytatódó plenáris egyeztetésen.
00:25
Fél kettőig szünet. Valószínűleg számolnak.
00:15
Jóakarattal lehet megállapodás - így látja az osztrák kancellár. Werner Faymann elmondta: jelenleg az ifjúsági csomagról tárgyalnak. Ezzel a fiatalok munkanélküliségének problémáját kívánja kezelni az unió, a forrás elkülönítése elsősorban a déli államok érdeke.
23:45
De mi baja Schulznak?
Olcsó politikai húzásnak vagy kreatív könyvelésnek is tekinthetjük azt, hogy az EU különbséget tesz a kötelezettségvállalás és a kifizetés között. Vagy, hogy pontosabbak legyünk azt a tényt, hogy az unió vezetői a két szám közötti eltérés növelésével igyekeznek úgy tenni, mintha nem is növekedne annyira a pénzügyi keret.
A kötelezettségvállalás a programok számára jóváhagyott keret, míg a kifizetésbe azok a tételek számítanak, amelyeket már szerződés alapján jóváhagytak. Ezt nehéz egy éven belül értelmezni, ugyanis a fejlesztési támogatásoknál alapesetben az n+2 szabály él, vagyis egy adott évben szerződött program befejezésére (és utófinanszírozásban történő támogatására) további két év áll rendelkezésre. A csúszás azonban már most problémákat okoz. A tervezett kifizetésekre elkülönített összegeket (vagyis a kötelezettségvállalás alapján befizetett tagállami hozzájárulásokat) ugyanis rendre meghaladják a kifizetési kötelezettségek. Magyarul az uniós büdzsé hiányt produkál. Ez azonban nem lehetséges, de legalábbis sérti az uniós alapszerződést.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha azt vesszük, hogy 2014-2015-ben még az előző, vélhetően magasabb kötelezettségvállalást lehetővé tevő büdzsé alapján 2012-2013-ban leszerződött projekteket kell finanszírozni. Vagyis minél nagyobb az eltérés a kötelezettségvállalás és a kifizetés tétele között, a deficit annál gyorsabban nő.
23:15
Martin Schulz távozik a csúcs helyszínéről. Többen irigykedve néznek utána.
22:50
Nem hiszem, hogy nevetségessé tennék magukat az állam- és kormányfők, ha nem jutnak egyezségre. Számukra is rendkívül nehéz a helyzet - Martin Schulz engedékeny oldalát mutatja, fél órával az után, hogy hangsúlyozta: milyen nehéz dolga is van Herman Van Rompuynek. "A parlament is kész a csökkentésre, de arra nem, hogy amputálják a büdzsét"- teszi hozzá.
22:30
Legutolsó ismert formájában nem elfogadható az Európai Parlament számára a büdzsé tervezete – erősítette meg Martin Schulz, a szervezet elnöke sajtótájékoztatóján, amely egy időben zajlott a tagországok vezetőinek plenáris ülésével. A német politikus fő problémaként a kötelezettségvállalások és kifizetések közötti különbségtételt említette, amely – emelte ki – már a mostani időszakban is oda vezetett, hogy az unió költségvetése deficitbe csúszott át (vagyis a kifizetésekhez forrásbevonásra volt szükség), holott ez az alapszerződés alapján nem lehetséges. Vagyis nem a kötelezettségvállalás és a kifizetés közötti különbség a probléma, hanem az, hogy a különbség nem finanszírozható, és politikai okokból egyre nő.
Schulz emiatt is kiemelte az úgynevezett rugalmassági klauzula szerepét, amely lehetővé tenné források átcsoportosítását évek és politikák között.
Felidézte: ha nem születik megállapodás, az azt jelenti, hogy a 2013-as büdzsé alapján folytatódik a kifizetés, ami nyilván nem érdeke a nettó befizetőknek, hiszen ez az EU valaha volt legnagyobb összegű büdzséje. Ez az állapot azonban nem állhat érdekében a nettó kedvezményezetteknek sem – tette hozzá Schulz –, hiszen így olyan új célokra nem jut elkülönített forrás, mint a fiatalkori elleni küzdelem.
21:30
Nem lesz tragédia akkor sem, ha nincs megállapodás - ez jelenleg a német kormány álláspontja. Ami valójában nincs távol attól, amelyet Angela Merkel kancellár érkezésekor hangoztatott. Szóvivője azonban most arról beszélt, a megállapodást nem annyira a britek, inkább az olaszok akadályozzák. Az ok egyszerű: az ország választások előtt áll, Mario Monti neve mellett pedig jól mutatna egy remekül kialkudott büdzsé.
Angela Merkel szóvivője mindenesetre nehéz tárgyalásokra számít. Hozzátette: Berlin kiegyensúlyozott büdzsét szeretne, amelyben ugyanolyan hangsúlyt kap a szolidaritás és a nettó befizetők érdekei.
20:50
Csúcs van, papír nincs. A jelek szerint Herman Van Rompuynek nem sikerült meggyőznie a briteket, de a kétoldalú vitázás helyett a plénum elé vitte a dolgot. Kérdés, hogy 26 ország le tud-e győzni egy brit miniszterelnököt.
20:40
Minden jel arra utal, hogy tényleg elkezdődik a csúcs. A negyedik időponthoz képest mindössze tíz perc késéssel.
19:40
Úgy tudjuk, a tagországok (legalábbis a briteket leszámítva) még mindig nem kapták meg az új költségvetés legfrissebb tervezetét. A tárgyalások és egyeztetések után most a malmozás órái telnek a delegációknál. Ami azt jelenti, hogy a legújabb, nagyjából kilenc órai kezdéssel számolva és hozzátéve azt, hogy 4-5 órát töltenek el a papírral, ma is sokáig leszünk fent.
18:55
A kiszivárgó hírek szerint a csúszás oka megint csak Nagy-Britannia. David Cameront (és a csökkentésben már novemberben is partnernek bizonyuló svédeket, hollandokat és dánokat) győzködik, mielőtt a 27 tagország és Herman Van Rompuy, a Tanács elnöke hivatalosan tárgyalóasztalhoz ülnének. Vagyis a fél kilences startot sem kell feltétlenül komolyan venni.
18:30
Többszöri halasztás után most azt ígérik, az eredetileg 15 órára kitűzött csúcs 20:30 körül tényleg elkezdődik. Ez jelentheti azt, hogy tényleg igyekeznek kompromisszumos megoldást találni, ám azt is, hogy David Cameronnak az új, inkább már 900 milliárd euróhoz közelítő keret is túl sok.
16:00
Saját harcállásaikat védve érkeztek meg az uniós tagországok állam- és kormányfői a brüsszeli rendkívüli EU-csúcsra, amely az unió 2014-2020-as költségvetéséről hivatott dönteni.
A szokatlan módon gyalog, delegációja élén leginkább egy lelkes hadvezérre emlékeztető David Cameron brit miniszterelnök annyit mondott, még mindig túl magas a keretösszeg – amely uniós források szerint minden korábbinál alacsonyabb lehet a legújabb javaslat szerint.
Angela Merkel német kancellár annyit mondott, kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy lesz-e megállapodás. Mint fogalmazott: az egyes tagországok álláspontjai még mindig távol vannak egymástól.
Erre ékes bizonyítékot szolgáltatott François Hollande. A francia államfő elismételte: ha a növekedést segítő támogatások, és természetesen a közös agrárpolitika forrásai háttérbe szorulnak, nem hagyja jóvá a tervezetet. Nem ő volt azonban az egyetlen, aki vétóval fenyegetett: Petr Necas cseh és Mario Monti olasz miniszterelnök is kemény feltételeket szabott a megállapodáshoz.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem nyilatkozott, az unió szegényebb országait tömörítő Kohézió Barátai csoport találkozója után visszavonult a magyar delegációval.
