Kupa Mihály: Nem jön tőke Magyarországra, a beteg döglődik

Elég szép summa, amit három év alatt megmozgattak – utalt többek közt a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítására. Ezen kívül a finanszírozás is drága volt.

Pozitívumként emelte ki a munkahelyvédelmi programot és a szabad vállalkozási övezetek létrehozását. Igaz, ez utóbbiból csak később lesz szerinte valós növekedési forrás, a munkahelyvédelem pedig új munkahelyeket aligha hozhat, csak a meglévők megtartásában segít.

A kormány mozgástere beszűkült Kupa Mihály szerint. Forrásként rendelkezésekre állnak az EU-pénzek. A vállalkozások nettó megtakarítók, nem ruháznak be, hanem felhalmozzák a pénzüket, elhalasztják a beruházásaikat, és törlesztenek. A lakossági beruházás is kevés.

Tőke nem jön Magyarországra. A megoldás az lehetne, ha egyszerűbb adószerkezetet vezetnének be. Ma ugyanis olyan adórendszerünk van, ahol a hagyományos adók nem biztosítják a bevételeket. 2013-ban így stagnálás lehet, ha pedig így lesz, akkor ez az adórendszer be fog égni a gazdaságba, és nem lehet kimozdulni.

Kéne a kormánynak is valamilyen fejlesztéspolitikai irány, hogy mit akarunk fejleszteni – mondta az ex-pénzügyminiszter.

„Nagyon sajátos szemszögből kell nézni a magyar gazdaságot, hogy azt mondjuk, megteremtettük az egészséges növekedés feltételeit” – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere lapunk évindító gazdasági konferenciáján.

"Én azt hiszem, Cséfalvay úr nagyon más szemszögből nézi ezt" - mondta az NGM álamtitkárának beszédére utalva, aki közölte: a kormány megteremtette az egészséges növekedés feltételeit.

A kormány a választott eszköztárral a saját víziója megvalósításának szempontjából sem jól indult el – emelte ki. „Mondani lehet, hogy ez egy sikeres gazdaságpolitika, mert mondani bármit lehet, csak ez a tényalapot nélkülözi” – mondta.

Az jó, hogy 3 százalék alatti a hiány, de ennek önmagában nem lehet örülni, mert a cél egyoldalú, az elérése érdekében pedig sok problémát kitoltak. A nyugdíjintézkedések 20-30 év múlva jelentkező hatásai vagy az oktatási átalakítás hosszú távon befolyásolja a gazdaságot. Döntően pénzbevonási célokat szolgáltak ezek, átfogó koncepció nélkül, a hosszú távú hatásokról pedig nem szeretnek beszélni. Egyre kevesebbet látunk abból, hogy hogyan lehet kilábalás. Ha a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, akkor stagnálás vagy visszaesés lesz – mondta Orbán Viktor egykori minisztere.

Alapvetően más a második Orbán-kormány gazdaságpolitikája, mint amilyen az elsőé volt – mondta Járai Zsigmond, aki az első fideszes vezetésű kabinetben pénzügyminiszter volt, majd a jegybank elnöke is lett 2007-ig. Az elmúlt három év gazdaságpolitikája jó célokat tűzött ki, és ebből sokat el is értek, ennek ellenére mégis lecsúszunk – állította. Ennek okai közt van az EU és a globális gazdaság rossz helyzete is. Számos értetlenkedés kíséri az unortodox lépéseket. Járai szerint ennek oka az is, hogy számos érdeket sértenek ezek a lépések, de az is, hogy „a jó lépéseket is rosszul hajtuk végre nagyon sokszor”.

Túl sok frontot nyitott a politika, és nagyon nehéz ennyi fronton egyszerre harcolni. A bizonytalanság és a bizalmatlanság növekedett, így pedig a gazdaságpolitika végeredményét kioltották - mondta Járai Zsigmond.

Az IMF-megállapodás fontos lenne szerinte, könnyebben kapnának a bankok hitelt külföldről, ők könnyebben tudnának adni a hazai vállalatoknak, és a bizalom is helyreállna. „Lenne megállapodás, ha mindkét félnek fontos lenne. Azt gondolom, hogy lesz megállapodás, a kérdés az, hogy mikor" - mondta.

Egyelőre az IMF nem érdekelt abban, hogy hitelesítse az unortodox magyar gazdaságpolitikát.

A jegybankkal való együttműködés építheti vagy rombolhatja a bizalmat az országgal szemben. A kérdés az, hogy kell-e ehhez egy stratégiai együttműködési program – Járai szerint erre nincs szükség, bár „vannak még ezen a területen kiaknázatlan területek”. De rendkívül óvatosnak kell lenni, mert ha bármilyen együttműködés a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik, akkor az bizalomromboló

Akármilyen gazdaságpolitikát nem szabad kiszolgálnia az MNB-nek, de lehet rugalmasabb – összegzett.

A friss ipari termelési adatok megdöbbentően alacsonyak, ez szomorú kiindulópont – utalt a reggeli hírekre László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere. Az adóterhek nagyobbak, a beruházások harmadik éve csökkennek, így pedig nehéz fejlődést elérni. A vállalati hitelezés is folyamatosan csökken, ez pedig ellentétes tendencia a régió többi országához képest.

A bankok vezetői értettek a szóból: nem fognak jó üzlethez jutni Magyarországon. A cél emiatt a refinanszírozási hitelek csökkentése. Ahogy ezek a pénzek kimennek az országból, úgy mi finanszírozzuk inkább a külföldi bankot.

Az államadóssághoz hozzá kell számolni a nyugdíjpénztára k államosítását is – emelte ki. Lehet ugyanis mondani, hogy a magánpénztári befizetések bevonásával csökkent az ám ezzel egyidőben az állam vállalt egy későbbi nyugdíjkifizetésre szóló ígéretet is. A nyugdíjakban ezt nem fogják tudni mind kifizetni – vetítette előre.

László Csaba szerint minimális az esélye az IMF-megállapodásnak. Az IMF-nek most nem érdeke az, hogy hitelesítsék a magyar gazdaságpolitikát, ezért valószínűbbnek tartja, hogy csak akkor lenne egyezség, ha már nagyon komoly baj lenne a gazdaságban.

Minimális az esély arra, hogy ne legyen forrásvesztés Magyarországon – mondta László Csaba az EU-s pénzekről.

Nem akarom azt mondani, hogy mindegy, ki lesz a jegybankelnök, de egyelőre Magyarországnak nem lesznek finanszírozási problémái – mondta Járai Zsigmond. A kérdés az, hogy ez az állapot meddig marad így, meddig lesz pénzbőség a globális gazdaságban. László Csaba annyit mondott a jegybankelnöki jelölésről: törvényben van megírva, hogy olyan ember állhat az MNB élén, akinek kiemelkedő a monetáris tudása, bízik abban, hogy ilyen jelöltet választanak.