BUX 51,316.95
+1.17%
BUMIX 4,309.14
+0.41%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,475
+1.10%
KPACK 8,700
-4.92%
0.00%
0.00%
+1.03%
+1.89%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,345
-1.47%
0.00%
+0.86%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.94%
-1.40%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,480
+1.89%
+3.35%
ALTEO 1,765
+3.22%
0.00%
+0.82%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
+0.55%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.83%
+0.78%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
-2.44%
0.00%
NUTEX 16.04
-0.87%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megszavazták: az MNB szabálytalanságokat követett el

A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során.

A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a 7 legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.

Minden magyar ember érdeke volt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatoknak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) való átadása jogszerű volt és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke volt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hitelszerződés értelmében az MNB-nek nem volt jogi lehetősége, hogy az IMF adatszolgáltatásra vonatkozó igényét elkerülje - tette hozzá. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalkozók ügyleteit nem fedte le a jegybank, csak bankokról adtak információt, "mert az Magyarország érdekében állt".

A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Úgy fogalmazott: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy ne csökkentsék magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról, hogy az a pénz, amit behozott az országba "az nem folyik ki a második oldalon"; és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.

Az MNB nem tud arról, hogy büntetőeljárás indult volna

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból - mondta Simor András.

A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.

A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen résztvevő Domokos László , az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

ÁSZ: Az MNB törtvényt sértett

Két szempontból sem volt törvényes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.

Az ÁSZ elnöke a parlament költségvetési bizottságában hétfőn elmondta: a számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a hatályos törvények szerint az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatott volna át egyedi adatokat a bankokra vonatkozóan, és csak akkor, ha a bankok működése a pénzügyi stabilitást veszélyeztette volna.

Kapcsolódó cikkek