Ezt várják az elemzők Matolcsytól

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője:
„A korábbi liberális megközelítést felváltja majd egy konzervatív jegybanki politika. Úgy vélem, pragmatikus irány veszi majd át annak a dogmatikus inflációs célkövetési rendszernek a helyét, amely pusztán az inflációra koncentrált, és minden más tényezőt lényegében figyelmen kívül hagyott. Abban nem lesz változás, hogy alapvetően az árstabilitás elérése marad a cél, azonban arra véleményem szerint figyelni fog a jegybank, hogy ez fenntartható módon történjen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jegybank szakít az árfolyam-politika terén képviselt dogmával is, miszerint az MNB-nek e téren nem szabad beavatkoznia a piaci folyamatokba. Más országok, például Csehország is alkalmazta a devizapiaci beavatkozást. A valutatartalék ügyében is új, más országokban szintén használt megközelítés érvényesülhet, amely szerint rossz időkben használják azt, miközben a jó időkben építik. Emellett folytatódhat a kamatvágási ciklus, ami a szűkülő belföldi kereslet miatt egyelőre nem okozhat inflációs kockázatot.”

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke:
„Matolcsy György az új szerepben valójában száműzetésbe kerül, ugyanis meg lesz kötve a keze a miniszteri megbízatásához képest. Eddig a költségvetési politikát irányította, amiben elég nagy mozgástere van egy országnak, de most a monetáris politika irányát kell megszabnia, amiben viszont nagyon kicsi mozgástér áll rendelkezésre egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország, amelynek jelentős a külső és belső adóssága. Nyílván próbálkozni fog ezen mozgástér tágításával abban a tekintetben, hogy a monetáris politikának mennyire kell új vizekre eveznie a foglalkoztatás és a növekedés közvetlen elősegítése érdekében. Én azonban nem hiszek abban, hogy ezzel érdemben javítani tudna a gazdaság helyzetén. Amíg az uniós túlzottdeficit-eljárásról nem születik döntés, addig biztosan nem lesz komoly lazítás a monetáris politikában, és még utána is csak nagyon szerény lépések várhatók. Az alapkamat további csökkentésére számítok, de ez komoly inflációs veszélyt fog okozni mintegy egy-másfél év múlva.”

Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője:
Matolcsy György nem akarja, hogy új pozíciójának elfoglalása erőteljes forinteladási hullámot idézzen elő, így eleinte visszafogottan fog nyilatkozni. Ez történt, amikor jelezte: az alapkamatnak csökkennie kell, de ez nem veszélyeztetheti az inflációs célt. Később azonban – talán már az idén –, ha a gazdaság nem vesz lendületet, a Fidesz szavazótábora pedig olyan szintre csökken, amely már nem garantálja a parlamenti többséget a 2014-es választásokon, akkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy az MNB az unortodox eszközök felé forduljon. Ha az alapkamat csökkentése nem indítja be a növekedést, akkor a jegybank a forintgyengítésbe kezdhet, és aktívabb szerepet vállalhat az árfolyam alakításában. A háztarások és a vállalatok magas devizahitel-állománya problémát jelent ugyan, de nem lennék meglepődve, ha az árfolyamkitettséget újabb árfolyamrögzítés-típusú intézkedések enyhítenék – ennek költségét újfent a bankok, döntően a külföldi tulajdonú pénzintézetek állnák.

Egy unortodox úr a jegybankban

Közösen kell dolgozni a kormánnyal, stratégiai szövetségesként – mondta Matolcsy György az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt. Az MNB új elnöke az infláció és a liberális, felelőtlen monetáris politika ellenfeleként, „a magyar nemzetállam részét képező” konzervatív monetáris politika híveként jellemezte magát. „Mindent meg fogok tenni, hogy a következő hat évben soha többé ne ismétlődhessen meg az az erkölcsi, politikai és gazdaságpolitikai hiba, amihez a monetáris politika is hozzájárult” – ígérte az új elnök, akinek a túl nagy hitelállomány „nem csupán gazdaságpolitikusként, hanem családapaként, magyar állampolgárként sem szimpatikus”.

A magyar gazdaság fellendítéséhez szükséges eszközök egy része a nemzetgazdasági miniszter, másik része a jegybankelnök és a monetáris tanács kezében van – magyarázta Orbán Viktor, miután megnevezte jelöltjét. A miniszterelnök elmondta: az Egyesült Államokban és Európában tizenhat olyan eszközt azonosított be, melyeket a jegybankok használnak a gazdaságélénkítés érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban a Világgazdaság kérdésére jelezte: Matolcsy György szerint az MNB-nek „pontosan azokkal” az eszközökkel kellene élnie, amelyekkel az EKB, a Fed és a Bank of England. Ezt a miniszter utóbb finomította, de a piac egyöntetűen számít nemkonvencionális eszközök alkalmazására.

A nemzetközi nemkonvencionális arzenál egy részét már Simor András alatt is bevetette az MNB, de vannak olyan eszközök is, amelyek a hazai piac sajátosságai miatt csak csekély eredménnyel kecsegtetnek. A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló jegybanki programok közül a Bank of England-féle„funding for lending” lehet az új MNB számára követendő példa. Ennek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból ingatlanprojekteket vagy vállalkozásokat hiteleznek. Egy másik lehetőség, hogy a jegybank az állami tulajdonú vagy állami irányítás alatt álló bankokon keresztül próbál majd olcsó hiteleket pumpálni a reálgazdaságba. A dél-koreai jegybank 2009-ben indított egy hasonló programot, amelybe egy kkv-kat támogató állami szervezet is belépett, és amelynek komoly szerepe volt abban, hogy a magánszektornak nyújtott hitelállomány aránya a válság alatt nem csökkent.

A következő néhány hétben az elemzők többsége szerint ugyanakkor nem várható unortodox fordulat, Matolcsy György igyekszik majd jó benyomást kelteni a piacon. A jegybanki irányvonal változásáról viszont már a márciusi inflációs jelentés is árulkodhat. Az MNB negyedévenként teszi közzé előrejelzését, amelynek alapját a makrogazdasági prognózisok adják. A legutóbbi, decemberi jelentésben 2013-ra 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítettek a Szabadság téri elemzők. Azóta az elemzők többsége lerontotta prognózisát – a Világgazdaság konszenzusa már negatív –, így ha nem ebbe az irányba, hanem az NGM jelenlegi „közel 1 százalékos” jóslata felé mozdul az MNB, az minden bizonnyal jelent majd valamit.

Hosszabb távon azonban nemcsak a nemzetközi befektetői körökben, de Brüsszelben és Frankfurtban is felmerülhetnek aggályok. Nem kizárt, vélik az elemzők, hogy a monetáris tanács – amelyhez Balog Ádám új, harmadik alelnökként csatlakozik – az alapkamat csökkentésén túl más eszközökkel is megpróbálja majd élénkíteni a gazdaságot. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ugyanakkor a jegybanki függetlenség védelmében szólalhat fel, amennyiben túlságosan erősnek látja a „stratégiai szövetséget” a kormány és az MNB között, és nemtetszést válthat ki az is, ha a devizatartalékot nem az államadósság csökkentése céljából csökkentik.

• 2010. október 4. A kormányközeli Magyar Nemzet támadást intéz Matolcsy György ellen, és lemondását lengeti be. Erre Orbán Viktor úgy reagál, Matolcsy György a jobbkeze, és a jobbkezéről az ember nem szívesen mond le.

• 2011. november 17. Matolcsy, aki három nappal korábban még az IMF ellen akarta hangolni a gazdaságpolitikát, bejelenti, hogy Magyarország új együttműködést kezd az IMF-fel. Bő egy év után derült ki, hogy nem volt kormányzati szándék az IMF-hitelre. A bejelentés kevés volt a bóvliba minősítés ellen.

• 2012. október 20. A korábbi 400 milliárdos csomag után egy 367 milliárdos megszorítással áll elő Matolcsy György, ami később még egy 90 milliárdossal fejel meg. Így ment a hiány jóval 3 százalék alá.

• 2010. október 4. A kormányközeli Magyar Nemzet támadást intéz Matolcsy György ellen, és lemondását lengeti be. Erre Orbán Viktor úgy reagál, Matolcsy György a jobbkeze, és a jobbkezéről az ember nem szívesen mond le.

• 2011. november 17. Matolcsy, aki három nappal korábban még az IMF ellen akarta hangolni a gazdaságpolitikát, bejelenti, hogy Magyarország új együttműködést kezd az IMF-fel. Bő egy év után derült ki, hogy nem volt kormányzati szándék az IMF-hitelre. A bejelentés kevés volt a bóvliba minősítés ellen.

• 2012. október 20. A korábbi 400 milliárdos csomag után egy 367 milliárdos megszorítással áll elő Matolcsy György, ami később még egy 90 milliárdossal fejel meg. Így ment a hiány jóval 3 százalék alá. Matolcsy György • 1955. július 18-án született Budapesten

• A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakán szerzett diplomát 1977-ben.

• 1978-1985 között a Pénzügyminisztérium munkatársa.

• 1985-1990 között a Pénzügykutató Intézet főmunkatársa

• 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára

• 1991-1994 között az EBRD igazgató-helyettese majd egyik igazgatója Londonban.

• 1995 és 1998 között a Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézet igazgatója.

• 2000-2002 között pénzügyminiszter

• 1998-1999, illetve 2002-től a Növekedéskutató Intézet igazgatója.

• 2010-2012 között nemzetgazdasági miniszter -->