Tetszik az elemzőknek a konvergenciaprogram? – A pedagógusok örülhetnek
A kormány módosított 0,7 százalékos idei GDP-prognózisa még mindig magasabb a piaci konszenzusnál – mondta el a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. A szakember szerint fontos üzenet, hogy a 2013-as hiánycélt pótlólagos intézkedések nélkül tarthatónak véli a kormány, és a kockázatokat a tartalék csökkentésével fedi le.
A Brüsszel által kétségesnek tartott elektronikusútdíj-bevétel előirányzata nem változott, de ebben az ügyben a túlzottdeficit-eljárásról szóló döntésig még lehet előrelépés. A bevételek szempontjából kockázatot jelenthet az is, hogy a kormány 3,1 százalékos inflációs prognózisa túl magas (meghaladja a jegybank előrejelzését).
A 2014-es költségvetés hiánycéljának emelése a kiadások növekedését vetíti előre, ami – többek között – a pedagógus életpálya modell bevezetését is jelentheti. A jövő évi egyenleget javítja a tervek szerint, hogy az MNB idei eredménye alapján várhatóan nem lesz szükség plusz költségvetési kiadásra – hangsúlyozza Jobbágy Sándor.
„A ma megjelent konvergencia program nem tartalmaz intézkedést, ugyanakkor továbbra sem kizárt, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében. Ugyanis a tavalyi, nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják” – vélte Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője.
Szerinte a költségvetési és gazdasági előrejelzéseken azonban jól látszik az erős „kincstári optimizmus”. 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken, miközben a növekedési és hozamvárakozások is elég optimisták – tette hozzá.
Ami a növekedést illeti, a 2013-14-es GDP várakozások magasnak mondhatók, ráadásul nem csak a reál növekedésre, hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozás is magas. Már idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP a kormány szerint, ha az árindex változását (azaz az árak emelkedését) is figyelembe vesszük. Ez a várakozás segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli ez az optimista feltételezés, jegyezte meg Árokszállási.
Hozzátette: érdekes még a kamatokra és a hozamokra vonatkozó várakozás is. A kormány láthatóan azt várja, hogy további kamatcsökkentések lesznek idén, amivel valóban egyet is lehet érteni. Az viszont már érdekesebb, hogy a hosszabb hozamoknál is markáns csökkenést vár a gazdasági tárca. Ugyan valóban vannak arra utaló jelek, hogy a következő években a korábban megszokottnál tartósan alacsonyabb hozamok alakuljanak ki az állampapírpiacon, de például a 2014-re várt 3,9 százalékos hosszú lejáratú hozam eléggé optimistának nevezhető.
„A 2014-es hiányvárakozását mindeközben 2,7 százalékra emelte a kormány. A javuló növekedés mellett továbbra is viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban. Ezt támasztja alá az is, hogy a kormány bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol (például a pedagógus életpálya modell egyenlegrontó hatását már figyelembe veszi 2014-re)” – írta Árokszállási.
Kiemelte: az államháztartás GDP arányos kiadási szintje eközben 2012-ről 2013-ra érdemi növekedést mutat, ami kissé tovább nőhet 2014-ben a dokumentum szerint. Ezt a pedagógus életpálya modell mellett az állami beruházás növekedése okozza leginkább.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője a távirati irodának azt hangsúlyozta: eddig is úgy vélték, hogy a szerény növekedéshez és a 3 százalék alatti államháztartási hiány eléréséhez nem szükséges további kiigazítás. Az elemző a kormány legfrissebb makropályáját reálisnak, "legfeljebb kissé optimistának" nevezte, és megemlítette, hogy személy szerint is szerény növekedést vár. A jó mezőgazdasági teljesítmény és a pozitív készletváltozások felfelé húzhatják a GDP-t, így a kormány 0,7 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése az elemző szerint nem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak.
A 3,1 százalékos idei inflációs prognózis konzervatív, óvatos becslés Suppan Gergely szerint, aki ennél jóval alacsonyabb, 2,2 százalék körüli átlagos inflációval számol. Megjegyezte azt is, hogy az olajárak elmúlt időszakbeli esésének köszönhetően az infláció még ennél is alacsonyabb lehet. A vártnál lényegesen alacsonyabb ütem ugyan az adóbevételeknél okozhat feszültségeket, a reálbérek azonban ugrásszerűen nőhetnek és ezzel bővülhet a belső fogyasztás is - tette hozzá.
Suppan Gergely szerint a kormány reálisan azonosította a kockázatokat és ezek kezelésére elegendő tartalékot is hagyott. Pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások - mondta.
Megemlítette, hogy az alacsony infláció és a csökkenő hozamok támogatják a további alapkamat-csökkentést is, a piac a következő 3 hónapra már beárazott további 100 bázispontos kamatvágást.
Az elemző szerint jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig ugrásszerűen javulhatnak az üzleti bizalmi mutatók.
Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi államháztartási hiány lényegesen jobb lett a korábban vártnál, a GDP-arányos 2 százalékos hiánynak köszönhetően 0,4 százalékponttal csökkenhet az EU által előrejelzett hiánypálya. Ezt és a várható kamatmegtakarítást figyelembe véve a brüsszeli 3,4 százalékos idei hiány-előrejelzés "becsúszhat" 3 százalék alá - mondta.
