BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Hivatali packázás lenne az oltalomszerzés folyamata?

Nem véletlenül két intelemmel kezdődik ez a cikk. Ezúttal a szellemi és iparjogvédelmi tulajdonjogról, a tudás oltalmáról beszélgetünk Szekeres Györggyel, a Hisztopatológia Kft. és a Biotechnológiai Innovációs Bázis Kft. ügyvezetőjével

– A mai finanszírozás-központú gazdasági környezet erősen rányomja bélyegét az innovációra, az innovatív kisvállalkozásokra. Hol marad tere a feltalálóknak?
– Az innováció nem létezik feltalálók, szerényebben, ötletadók nélkül. Nélkülük nincs szellemi-tulajdon, szabadalom és használati mintaoltalom, formatervezési minta, védjegy, szerzői jogi védelem, növényfajta oltalom vagy földrajzi árujelző. Ez mind igen lényeges az innováció alapjának meghatározásához, ahhoz, hogy új és saját legyen a termék. A piaci igények felmérése után ezt kell a vállalkozásnak elsőként megvizsgálnia. Szerintem sokat segíthet az újabb oltalmi témák felismeréséhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése. Ez nem csak adókedvezmény és pályázat miatt hasznos, hanem azért is, mert a vállalkozások kénytelenek összeszedni a szellemi tulajdonukat hozzá. Lássuk be, gyakran maguk a feltalálók sincsenek tisztában, hogy milyen oltalmi lehetőségeik vannak, gyakran innovatívnak mondható cégek sem végeznek újdonságkutatást, sokan amolyan hivatali packázásnak tekintik az oltalomszerzési folyamatot. Egyébként a bejelentések számának csökkenése már kissé lassult a múlt évben és vannak emelkedésre utaló tendenciák is, például a szabadalmi bejelentések száma kis mértékben nőtt az elmúlt három évben. A továbblépés a helyi hasznosítás lesz, remélem. Nekünk, kisvállalkozásoknak szorosan együtt kell működnünk a SZTNH munkatársaival, hogy kölcsönösen közvetlenül találkozzunk egymás lehetőségeivel, problémáival. Nagyon hasznos a hivatal http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ oldalon letölthető 2012. évi jelentése.

– Hogyan jelenik meg mindez vállalkozásuk gyakorlatában?
– Mindig odafigyeltünk, hogy az arra érdemes termékeink iparjogvédelmi oltalmi helyzete stabil legyen. Két orvostechnikai eszközünk és egy védjegyünk bír nemzetközi oltalommal, most készül egy új fejlesztésünk szabadalmi leírása és két új alkalmazás újdonságkutatását végezzük. Igyekszünk a saját hasznosítást favorizálni és csak nagyon indokolt esetben adjuk ki a kezünkből. Nem vagyunk egyedül, alapító tagja vagyunk a Biotechnológiai Innovációs Bázis akkreditált innovációs klaszternek, ahol több céggel tudunk együttműködni e téren is. A Nemzeti Innovációs Hivatal 2013. június 11-12-i „Innotrends Hungary 2013” konferenciáján és szakkiállításán nem csak a klaszter vállalkozásait mutattuk be a standon, hanem a SZTNH is jelen volt, erősítve a teljes innovációs értékláncot, ami a piaci igénytől a piaci értékesítésig tart és egyik alapja az iparjogvédelem.

– Mit tanácsolna az induló vállalkozásoknak?
– Nem feltétlenül kell mindent bejelenteni; nagyon speciális recepteket nem is tanácsos, de ekkor is biztosítani kell a hosszú távú titkosítást. Egy találmány akkor kaphat oltalmat, ha új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Ezért nagyon lényeges az újdonságkutatás, a szabadalmi ügyvivő közreműködésével készült leírás és igénypontok, a jó kommunikációs és marketing terven alapuló megvalósíthatósági és üzleti tervben meghatározott hasznosítás.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek