Megújul a hegyközségi rendszer

„A hegyközségi rendszer nem volt mindeddig kellően zárt és feszes, ám az új törvény a tisztújításra is lehetőséget ad. Lényeges, hogy a hegyközségi rendszer átalakítása révén egy ténylegesen területalapú szervezeti rendszer jöhet létre a borászatban. Ennek a kiépítése jelenleg zajlik” – mondta el csütörtökön egy Balatonfüreden megtartott borászati eseményen Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint a hegyközségi rendszer átalakítása az egész borászati reform alapja, amely egyben a nyomonkövethetőséget is szolgálja. Fazekas utalt rá, hogy a szőlőterületet felmérő egyes nyilvántartások nem egyeznek, valójában nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora területen termelnek szőlőt az országban. „Ez eddig a csalások melegágya volt” – jelentette ki Fazekas. „Az új földtörvény azonban kimondja, hogy csak a helyben lakó földműves vehet földet. Igaz ez a szőlőkre is, amelyet gyakran távoli befektetők vettek meg, akik várnak valamire, és nem fejlesztenek. Mostantól ezeket a helyi, szomszédos borászatok vehetik meg, ezen a területen néhány év alatt látványos változás várható” – jelentette ki Fazekas.

Az új hegyközségi rendszer alulról építkező, háromszintű rendszer, amelynek alsó szintjén a borászat „önkormányzatai”, a hegyközségek lesznek. A korábbi 120 hegyközség helyett az új szisztémában csak mintegy száz lesz, ezek március 31-ig megalakultak. A hegyközségek száma tehát az új hegyközségi törvénynek megfelelően csökken. A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy ne legyen a korábbiakhoz hasonlóan szétaprózott a rendszer.

A rendszer második szintjét az egy-egy borvidéket összefogó borvidéki tanácsok alkotják majd, itt a jogszabály szerint Magyarország 22 borvidékére ugyanennyi tanács jut majd. A tanácsok közül néhány már létrejött, a várakozások szerint a többi még a nyár folyamán feláll.

A harmadik szintet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelenti, amelynek grémiumát az egyes hegyközségek delegálják, és amelynek főtitkára lesz a hegybírók munkáltatója. Ezen felül az egyes hegyközségek önálló köztestületként működnek az új rendszerben.

A parlament májusban a törvény módosításával kibővítette a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal is, a változtatás szerint ugyanakkor a szőlészeti termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek – elkerülendő a kettős fizetést.

Az új hegyközségi törvény ellenérzéseket is szült. A bírálók szerint a területi alapú szerveződés révén a nagyobb termelőknek aránytalanul nagy beleszólásuk lehet a hegyközségek életébe. Viták tárgyát képezi az is, hogy pontosan milyen területeken termesztenek szőlőt. Már nem használt területek is szőlőként vannak nyilvántartva, néhol az új telepítések pedig nem kerültek be a nyilvántartásba, amely nehezíti a területi rendszer kialakítását.

Nem egyező adatok

A hegyközségek nyilvántartása, a Hegyir tartalmaza a termelők adatait, ám ez egy központi nyilvántartás, amelyet néhol felülbíráltak a hegybírók – utalt a megbízható regiszter hiányára Kiss Eliza miniszteri biztos. Nevük elhallgatását kérő zalai szőlőtermelők akkor a Magyar Nemzetnek arról számoltak be, hogy a választásokon manipulálták a szavazási arányok kiszámítását lehetővé tevő adatbázist. Kiss Eliza szerint az ügyben egy hónap múlva várható eredmény.Hozzátette: fontos lenne a viták miatt is megteremteni az átlátható, megbízható adatbázist.