Július 1-től a hazai dohány-kiskereskedelemben lényeges változások történnek. Az új rendszerben cigarettát kizárólag Nemzeti Dohányboltokban lehet majd árulni. Ezekben a boltokban az egyéb termékek árusítására csak korlátozott lehetőséget teremt a törvény. Emiatt a boltok jövedelmezőségét a kormány a dohány kiskereskedelemben eddig szokásos 4-5 százalékos árrés magasabb szinten történő megállapításával kívánja biztosítani. A kiskereskedelmi árrés a kiskereskedelmi ár 10 százaléka lesz – írják a Magyar Nemzeti Bank elemzői az Inflációs Jelentésben.
Az MNB szerint az árrés ilyen mértékű növelése a cigaretta árának jelentős emelkedésével és így érdemi inflációs hatással járhat. Az alábbiakban összefoglaljuk a cigarettaár összetevőit, és bemutatjuk a 4 százalékról 10 százalékra emelkedő árrés várható hatásait a teljes fogyasztóiár-indexre.
A cigaretta fogyasztását az állam különböző adók formájában adóztatja. A tételes jövedéki 12.500 Ft/1000 szál, azaz 19 szálat tartalmazó dobozokkal számolva, 238 Ft/doboz. A tételes adó tehát nem függ a cigaretta árától. Ezzel szemben a jövedéki adó másik része, az értékadó a cigaretta adókat is tartalmazó kiskereskedelmi árának 31 százaléka, azaz függ az ártól.
Egy doboz cigaretta átlagos fogyasztói ára közel van a 800 forinthoz, ilyen ár esetén az értékadó 248 Ft/doboz. A cigarettát is a szokásos 27 százalékos áfa érinti, ami 800 forintos ár mellett kb. 170 Ft/doboz.
Az adók nélkül dobozonként maradó 144 forinton a nagykereskedő és a kiskereskedő osztozik. 4 százalékos kiskereskedelmi árréssel számolva (ami az adókkal nem csökkentett árból számítandó), a kiskereskedő 32 Ft/doboz bevételhez jut, míg a nagykereskedőé 112 Ft/doboz.
Mivel az értékadó és az áfa felnagyítja az árrés növelésének hatását, így a kiskereskedelmi árrés 4-ről 10 százalékra történő emelése a teljes fogyasztóiár-index szintjén is érzékelhető áremelkedéssel járhat. Feltételezve, hogy a nagykereskedő saját bevételét változatlanul tartja, az MNB számításai szerint a 10 százalékos árrés a cigaretta árának kb. 16 százalékos emelkedésével járhat.
Figyelembe véve a cigaretta nagy súlyát a fogyasztói kosárban (kb. 4 százalék), ennek összességében 0,6 százalékpontos inflációs hatása lehet, amely 2013 és 2014 között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg (a pontos megoszlás az árrés emelkedésének fogyasztói árakba történő áthárításának sebességétől függ, lassabb áthárítás esetén több esik a jövő évre).
Fontos azonban kiemelni, hogy a fenti számításnál azt feltételezték, hogy a nagykereskedő a bevételét nem kívánja csökkenteni. Az áremelkedés mértéke csekélyebb lehet, amennyiben a nagykereskedő az áremelkedés egy részét „lenyeli”, azaz a kiskereskedelmi árrés emelkedése részben a nagykereskedelmi bevétel mérséklődésével párhuzamosan történik. Ennek mértéke vélhetően korlátozottabb lehet a jegybank szerint, mivel a nagykereskedő bevételének csak egy kisebb része profit, a többi a cigaretta előállításával és terjesztésével kapcsolatos költség lehet.
Megjegyzik, hogy az intézkedés egyszerinek tekinthető, ami a fogyasztói kosár egy szűkebb körében jelentkező, átmeneti inflációemelkedést okozhat. Mivel természetét tekintve leginkább egy jövedékiadó-emeléshez hasonlítható, így az ebből adódó közvetlen inflációs hatások kezelése nem kíván monetáris politikai reakciót.
