Az előre hozott választások előtt az utat az nyitotta meg, hogy szerdán, késő estébe nyúló ülésén nem szavazott bizalmat az új, Jirí Rusnok vezette szakértői kormány programjának a 200 tagú parlament. Egészen pontosan annak 193 tagja, mivel hárman tiltakozásul távoztak az ülésteremből – közülük a két ODS-tagot ki is zárt emiatt a pártja –, egy honatya beteg, ketten épp előzetesben várják, hogy a bíróság döntsön korrupciós ügyükben. Abban az ügyben, amely korábban Zeman gazdasági tanácsadójaként működő Rusnok elődje, Petr Necas bukását hozta el, miután kiderült, hogy kabinetfőnöke (egyben ugyancsak börtönben lévő szeretője), Jana Nagyova megvesztegetett két, a kormányfő gazdasági programját nem támogató képviselőt, mellesleg a katonai hírszerzéssel figyeltette Necas feleségét.
Ebből az amúgy is korrupt cseh közéletet megrengető botrányból igyekezett kiutat találni Zeman, ám ügyelt arra, hogy ne az előző kormányt alakító koalíció, de nem is a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbbnek számító szociáldemokraták alakíthassák meg az új kabinetet, hanem egy korábban gazdasági tanácsadójaként ismert közgazdász. Ravasz taktika, de logikus: a káoszban és a kiegyenlített parlamenti viszonyok mellett a saját bizalmasa által alakított új kormány eleve bukásra volt ítélve, így viszont úgy tűnhet, mintha nem is az államfő, hanem a kényszerhelyzet szülte volna a választás kényszerét.
Annál is inkább, mivel Zeman azt már a bizalmi szavazás előtt jelezte: ha ezt a kormányt nem támogatják, ő addig meg sem próbál egy új kormányfőjelöltet megnevezni, amíg le nem zárul a nyomozás Nagyova ellen. Hogy mi köze ennek a kormányalakításhoz, az nem világos – az államfő azzal indokolt, hogy fel kell tárni a politikusi maffia hálóját –, ám arra mindenesetre alkalmas, hogy Zeman elkerülje Necas kiszemeltjének, Miroslava Nemcova házelnöknek a jelölését.
Rusnok a szavazás után bejelentette, hogy még a héten benyújtja lemondását. A miniszterelnök a voksolás után azt közölte, annak eredménye „kedvező a cseh politika számára”.
A kormány az alkotmány szerint ügyvivőként működik tovább, amíg a képviselőház nem dönt a saját feloszlatásáról. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a közeljövőben nem várhatók fontos gazdasági döntések – Rusnok ugyan már kinevésekor arról beszélt, hogy az ő feladata kimerült a jövő évi költségvetés kidolgozásában, ám ennek ellenére a 2007 óta változatlan emelésének tervével indított július közepén.
A gazdaságban azonban ennél jóval többre lenne szükség. A gazdaság gyengesége és a politikai bizonytalanság ugyanis a szélére sodorták a 10,5 milliós országot, amely a 2008-as válságot viszonylag gyorsan vészelte át köszönhetően az alacsony államadósságnak és a rendkívül alacsony, 0,05 százalékos szintre lenyomott alapkamatnak.
Hatalmi harc
A cseh kormányválság az államfő és a parlament közötti hatalmi harcról szól. Arról, hogy marad-e a parlamentáris hatalomgyakorlás, vagy az ország a „félelnöki” berendezkedés felé mozdul-e el – mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek. A szakértő szerint nem meglepő, hogy a kormány nem szerezte meg az alsóház bizalmát. Ennek egyik oka, hogy még mindig jobboldali többség van a parlamentben. A másik pedig az, hogy valójában Milos Zeman államfő hívei alkotják a szakértői kormányt. Felidézte, hogy amikor Milos Zeman 2003-ban kiszállt a politikából, a hívei létrehozták a Polgári Jogok Pártja – Zemanék (SPOZ) nevű szervezetet, amely eddig nem tudott bejutni a parlamentbe, és az államfő most megpróbálta őket helyzetbe hozni, hogy a választásokig minél jobban megismerje őket a társadalom.
