A gazdasági növekedés alapvetően a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének köszönhető – jelezte a statisztikai hivatal. Az első negyedévben is ez a két ágazat segítette a kilábalást, vagyis úgy tűnik, hogy a többi szektor érdemben nem tud hozzájárulni a bővüléshez. Mindez azt jelzi, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai igen visszafogottak.
Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője kiemelte, a mezőgazdaság és az építőipar bővülésében a bázishatás is szerepet játszott. Szerinte a mezőgazdaság az utóbbi két hét aszálya ellenére is jól teljesíthet, bár hozzátette, hogy nem annyira kedvezően, mint azt a szakértők korábban remélték. Gabler Gergely, az Equilor közgazdásza – aki eltalálta a GDP-adatot – lapunknak azt mondta, hogy a mezőgazdaság tekintetében számítani lehetett a kedvező teljesítményre, hiszen tavaly 20 százalékkal esett vissza a szektor az aszálykárok miatt. Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője pedig lapunknak azt mondta, hogy az építőipar teljesítményét jelenleg az EU-s források lehívásának felgyorsulása segíti.
Pozsonyi Pál kiemelte, az ipar hatása semlegesnek mondható a növekedésben, míg a szolgáltatások vegyes képet mutatnak. A júniusi részletes ipari adatok is arról tanúskodnak, hogy a szektor nem tud érdemi lendületet venni, hiszen a járműgyártáson kívül nincs igazán húzóágazat. Júniusban 1,7 százalékkal nőtt az ipar munkanaphatástól megtisztítva a KSH közlése szerint. A híradás-technikai berendezések, az elektronikus fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek iránti kereslet visszaesése folytatódott.
Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza kisebb fordulatot lát a fogyasztásban, ami a rezsicsökkentésnek és az alacsony inflációnak köszönhető, ugyanakkor meglátása szerint a munkaerőpiac továbbra is nagyon gyenge teljesítményt mutat.
A szezonálisan kiigazított és munkanaphatástól megtisztított negyedéves index 0,1 százalékos növekedést mutatott a második negyedben, ami visszafogott bővülési kilátásokra utal, ám ez az adat igen bizonytalan. Most csak kissé változtatta meg a statisztikai hivatal az idei első negyedéves indexet: a friss adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt a GDP 2012 utolsó három hónapjához képest, míg korábban 0,7 százalékról írt a KSH. Montalto úgy véli, az április-júniusi 0,1 százalékos növekedési adat arról tanúskodik, hogy az első negyedéves nagyobb bővülést részben egyszeri hatások okozták.
Az első negyedéves nyers, éves szinten 0,9 százalékos visszaesésről tanúskodó adatot a KSH érintetlenül hagyta, ám a naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított első negyedéves (éves) indexet 0,5 százalékos visszaesésre korrigálta a KSH, míg korábban 0,3 százalékos csökkenést közölt.
A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság az idei első félévben 2012 azonos időszakához képest. Naptárhatás kiszűrésével 0,1 százalékkal nőtt a GDP az első félévben, míg a naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Az euróövezetben és az EU egészében is 0,3 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva. „A német adatok a vártnál kedvezőbben alakultak, ami javítja a kilátásokat” – mondta Gárgyán Eszter. A német gazdaság 0,7 százalékkal növekedett április és június között az első negyedévhez képest. Szerinte a második félévben felgyorsulhat a növekedés az eurózóna kilábalásával párhuzamosan.
A régió jobban teljesít
A régiós országok kedvező növekedési számokat tettek közzé. A cseh gazdaság 0,7 százalékkal növekedett a második negyedévben a január-márciusi időszakhoz képest, ám az előző évhez viszonyítva 1,2 százalékos volt a visszaesés. A lengyel gazdaság 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben és 1,1 százalékkal bővült éves szinten. Románia GDP-je is tovább emelkedett: 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon és 1,2 százalékkal éves szinten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.