Segítettek az uniós pénzek
A gazdasági növekedés alapvetően a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének köszönhető – jelezte a statisztikai hivatal. Az első negyedévben is ez a két ágazat segítette a kilábalást, vagyis úgy tűnik, hogy a többi szektor érdemben nem tud hozzájárulni a bővüléshez. Mindez azt jelzi, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai igen visszafogottak.
Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője kiemelte, a mezőgazdaság és az építőipar bővülésében a bázishatás is szerepet játszott. Szerinte a mezőgazdaság az utóbbi két hét aszálya ellenére is jól teljesíthet, bár hozzátette, hogy nem annyira kedvezően, mint azt a szakértők korábban remélték. Gabler Gergely, az Equilor közgazdásza – aki eltalálta a GDP-adatot – lapunknak azt mondta, hogy a mezőgazdaság tekintetében számítani lehetett a kedvező teljesítményre, hiszen tavaly 20 százalékkal esett vissza a szektor az aszálykárok miatt. Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője pedig lapunknak azt mondta, hogy az építőipar teljesítményét jelenleg az EU-s források lehívásának felgyorsulása segíti.
Pozsonyi Pál kiemelte, az ipar hatása semlegesnek mondható a növekedésben, míg a szolgáltatások vegyes képet mutatnak. A júniusi részletes ipari adatok is arról tanúskodnak, hogy a szektor nem tud érdemi lendületet venni, hiszen a járműgyártáson kívül nincs igazán húzóágazat. Júniusban 1,7 százalékkal nőtt az ipar munkanaphatástól megtisztítva a KSH közlése szerint. A híradás-technikai berendezések, az elektronikus fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek iránti kereslet visszaesése folytatódott.
Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza kisebb fordulatot lát a fogyasztásban, ami a rezsicsökkentésnek és az alacsony inflációnak köszönhető, ugyanakkor meglátása szerint a munkaerőpiac továbbra is nagyon gyenge teljesítményt mutat.
A szezonálisan kiigazított és munkanaphatástól megtisztított negyedéves index 0,1 százalékos növekedést mutatott a második negyedben, ami visszafogott bővülési kilátásokra utal, ám ez az adat igen bizonytalan. Most csak kissé változtatta meg a statisztikai hivatal az idei első negyedéves indexet: a friss adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt a GDP 2012 utolsó három hónapjához képest, míg korábban 0,7 százalékról írt a KSH. Montalto úgy véli, az április-júniusi 0,1 százalékos növekedési adat arról tanúskodik, hogy az első negyedéves nagyobb bővülést részben egyszeri hatások okozták.
Az első negyedéves nyers, éves szinten 0,9 százalékos visszaesésről tanúskodó adatot a KSH érintetlenül hagyta, ám a naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított első negyedéves (éves) indexet 0,5 százalékos visszaesésre korrigálta a KSH, míg korábban 0,3 százalékos csökkenést közölt.
A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság az idei első félévben 2012 azonos időszakához képest. Naptárhatás kiszűrésével 0,1 százalékkal nőtt a GDP az első félévben, míg a naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Az euróövezetben és az EU egészében is 0,3 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva. „A német adatok a vártnál kedvezőbben alakultak, ami javítja a kilátásokat” – mondta Gárgyán Eszter. A német gazdaság 0,7 százalékkal növekedett április és június között az első negyedévhez képest. Szerinte a második félévben felgyorsulhat a növekedés az eurózóna kilábalásával párhuzamosan.
A régió jobban teljesít
A régiós országok kedvező növekedési számokat tettek közzé. A cseh gazdaság 0,7 százalékkal növekedett a második negyedévben a január-márciusi időszakhoz képest, ám az előző évhez viszonyítva 1,2 százalékos volt a visszaesés. A lengyel gazdaság 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben és 1,1 százalékkal bővült éves szinten. Románia GDP-je is tovább emelkedett: 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon és 1,2 százalékkal éves szinten.
