BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szíria: elfogyott a türelem

Napok kérdése, mikor indít az Egyesült Államok hadserege légitámadást a szíriai rezsim ellen. Egy fegyveres konfliktus hatással lehet az olaj árára, annál is inkább, mivel az első célpont az olajágazat lehet

„Megtettük a szükséges előkészületeket, hogy teljesíteni tudjunk bármit, amit az elnök elrendel” – közölte Bruneiből Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter egy Szíria elleni légitámadással kapcsolatban. Barack Obamának – több nyugati vezetőhöz hasonlóan – az augusztus 21-i feltételezett vegyifegyver-támadás miatt fogyott el a türelme a Bassar el-Aszad vezette rezsimmel szemben, több mint másfél évvel azt követően, hogy a közel-keleti országban elkezdődött a mára több mint százezer emberéletet követelő véres polgárháború.

A vélelmezett támadással kapcsolatban jelenleg az ENSZ megfigyelői vizsgálódnak az országban, vagyis egy esetleges ENSZ-felhatalmazásra még várni kell. Más kérdés, hogy ezt nem is lehet biztosra venni, Oroszország például nem csak a katonai beavatkozást utasította el, de a rezsimet légvédelmi fegyverekkel támogatja. Nem véletlen, hogy William Hague brit külügyminiszter hétfőn már közölte: egy esetleges beavatkozással nem várják meg a Biztonsági Tanács beleegyezését. Egy nappal később már az is eldőlt: a brit parlament – a képviselők nyári szabadságát megszakítva – holnap tárgyal Szíriáról. Tegnap François Hollande is egy azonnali támadásra utalt.

Egy légicsapásnál kulcsszerep juthat a szomszédos Törökországnak – véli Länger Péter, a Solar Capital online üzletágvezetője. A szakember szerint ez washingtoni belpolitikai érdek is, hiszen az Obama-adminisztráció joggal vélheti úgy, hogy egy fegyveres konfliktus erősebb kezűnek mutatná a csökkenő népszerűségű elnököt. Ankarára egyébként számíthat Obama: Ahmet Davutogli török külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban jelezte, részt vesznek a beavatkozásban, ha lesz ENSZ-felhatalmazás, ha nem.

Az első támadások Länger Péter szerint – csakúgy, mint két éve Líbiában – az olajkitermelő egységek ellen irányulnak majd. Ezeket a szíriai hadsereg szinte hermetikusan elzárta, ez a magyarázata annak, hogy az országban a polgárháború alatt sem esett vissza jelentősen a kitermelés. A napi felhozatal jelenleg 400 ezer hordó, amivel Szíria a 32. legnagyobb kitermelő a világon. Stratégiailag viszont ennél fontosabb a szerepe, hiszen – akárcsak Líbia – fontos kereskedelmi-elosztó központ. A katonai beavatkozás után hosszadalmas diplomáciai huzavona kezdődhet, és súlyos gazdasági szankciók sem elképzelhetetlenek. A bizonytalanság miatt Länger Péter szerint a WTI kőolaj ára – amely kedden 107 dollár környékén járt – néhány napon belül 110 dollár fölé emelkedhet. A Brent nyersolaj hordónkénti ára már tegnap is meghaladta a 111 dollárt. Nem csak az olaj, de az arany ára is emelkedésnek indult és a részvénypiacokon is érezhető a feszültség, amelyet az egyiptomi válság is táplál.

A Mol nem számol szíriai bevétellel

A Mol csoport a Mol Nyrt. horvátországi leányvállalatán, az INA-n keresztül érintett a szíriai eseményekben. Az INA 2010 végén a háborús események miatt levonult az ottani termelését. A Mudawara 3 nevű kút fúrását a negyedik negyedévben befejezte, a tesztelést viszont a „force majeure” bejelentés miatt elhalasztotta.

A termelés úgynevezett teremlésmegosztásos konstrukcióban folyt, az abból az INA-ra jutó pénz kifizetése azonban akadozik. Egy kisebb kifizetés kivételével, 2011 októbere óta nem volt előrelépés ezen a téren. A Mol idei, első féléves jelentése szerint az INA 2013. első felében is nehézségekkel szembesült a rá eső szénhidrogén-termelés utáni követelések szíriai partnerrel szembeni érvényesítésében. A cég tavaly február 26-án küldött „force major” értesítést a szíriai General Petroleum Companynak az 1998-ban aláírt Hayan blokk termelésmegosztási szerződésével és a 2004-ben aláírt Aphamia blokk termelésmegosztási szerződésével kapcsolatban.

„Mivel a Mol csoportnak már nincs alkalmazottja a terepen, nem tudjuk, hogy a szíriai partner folytatja-e a termelést, de úgy véljük, hogy igen” – mondta lapunknak Szollár Domokos, a csoport szóvivője.

A termelés úgynevezett teremlésmegosztásos konstrukcióban folyt, az abból az INA-ra jutó pénz kifizetése azonban akadozik. Egy kisebb kifizetés kivételével, 2011 októbere óta nem volt előrelépés ezen a téren. A Mol idei, első féléves jelentése szerint az INA 2013. első felében is nehézségekkel szembesült a rá eső szénhidrogén-termelés utáni követelések szíriai partnerrel szembeni érvényesítésében. A cég tavaly február 26-án küldött „force major” értesítést a szíriai General Petroleum Companynak az 1998-ban aláírt Hayan blokk termelésmegosztási szerződésével és a 2004-ben aláírt Aphamia blokk termelésmegosztási szerződésével kapcsolatban.

„Mivel a Mol csoportnak már nincs alkalmazottja a terepen, nem tudjuk, hogy a szíriai partner folytatja-e a termelést, de úgy véljük, hogy igen” – mondta lapunknak Szollár Domokos, a csoport szóvivője.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.