BUX 43,097.39
+0.27%
BUMIX 3,810.95
-0.05%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 9,000
+0.11%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+2.76%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,515
-2.57%
RABA 1,170
+2.63%
0.00%
+0.94%
0.00%
0.00%
OPUS 152.4
+1.60%
-1.53%
0.00%
+0.06%
OTT1 149.2
0.00%
-1.79%
MOL 2,878
+0.56%
+2.09%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.28%
-2.69%
+2.07%
0.00%
-0.37%
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Mire költenek lóhalálában 500 milliárdot?

A következő hetekben 65 milliárdot osztanak szét megújuló energia- és energiahatékonysági projektekre az új, 500 milliárd forintos uniós pályázati forrásból. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a strukturális alapokból például 10 milliárdot terveznek az egyházak energiahatékonysági beruházásaira, 50 milliárdot egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre, 15 milliárdot közútfejlesztésére s 117 milliárdot a kkv-knak. Az LMP-s Vágó Gábor szerint az uniós kifizetések átláthatatlanul folytak.

„A következő két-három hétben további 65 milliárd forintot osztanak szét megújuló energia- és energiahatékonysági projektekre is az EU strukturális forrásának új pályázati keretéből" – közölte a parlament honlapján a miniszterelnök-helyettes. Az LMP-s Vágó Gábor eredetileg a kormányfőt kérdezte arról, hogy „Mire akarnak elkölteni lóhalálában 500 milliárdot?” Semjén Zsolt leírta, hogy a közelmúltban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül mintegy 117 milliárd forintos támogatást ítéltek meg a kkv-k fejlesztésére, munkahelyteremtő beruházásaira. A kockázati tőke bevonásával létrejövő projektek támogatására 24 milliárdot utalt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

A Regionális Operatív Programok keretében 72 milliárd forintot osztanak szét, ebből 15 milliárd jut a közútfejlesztési projektekre, egészségügyi alapellátás fejlesztésre, város rehabilitációs és közösségi közlekedési fejlesztésekre is. A környezet és energia területén az egyházak energiahatékonysági beruházásai 10 milliárdos támogatást kapnak, és a távhőfejlesztés is újabb forrásokhoz jut.

A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztések keretében eddig közel 50 milliárdot költenek egészségügyi infrastruktúrafejlesztésre, a kórházak  struktúraváltásának támogatása keretében. Ezen a területen még további döntések várhatóak több tízmilliárd forint értékben. További források megnyitása várható még a humáninfrastruktúra, társadalmi felzárkóztatás, a munkaerőpiaci képzések valamint a közlekedési fejlesztések területén.

Semjén jelezte: az 500 milliárd forintos új pályázati keret forrása javarészt a tervezési árfolyam átszámításából ered. Kisebb részben a hazai költségvetési kockázatot vették figyelembe a minél nagyobb számú pályázói támogatást lehetővé tevő túlvállalásra. A pótlólagos források arányosan jelennek meg valamennyi operatív programban.

Vágó arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU lényegében az összes kifizetést leállította a strukturális alapokból, ráadásul legalább 500 milliárd forintot még meg sem pályáztattak, amire három év állt rendelkezésére a kormányzatnak. Az LMP-s honatya szerint azon túl, hogy biztosították, hogy a működtetés és a nagyobb projektek haszonélvezői az olyan kormány közeli vállalkozások legyenek, mint a Századvég vagy a Közgép, az ország számára is hasznos programok rendbetételére már nem maradt idő. Úgy véli, hogy az EU-s programok kifizetései is átláthatatlanul folytak. Arra emlékeztetett, hogy az LMP is kérte, hogy az EU-s közpénzekből ne részesedhessenek olyan offshore vállalkozások, amelyek tulajdonosi struktúrája nem ismert, illetve adóparadicsomokban adóznak, kitalicskázva ezzel azt a pénzt az országból, amivel az általuk is igénybe vett közszolgáltatásokat fenntartjuk.

Semjén azzal nyugtatgatta Vágót, hogy az offshore témában feltett kérdéseivel nyitott kapukat dönget. A kormányfő-helyettes szerint a kormány teljesen tiszta és világos képet fog adni Magyarország lakosságának arról, hogy kik, milyen célokra és milyen formában kaptak fejlesztési forrásokat, és arról is, hogy hogyan használták fel azokat. Közölte, hogy az utolsó forintnyi közpénz útja is nyomon követhető, ha azt támogatásként nyújtja az állam, teljes szigorral lépnek fel minden olyan esetben, amikor közpénzek jogosulatlan kezekbe jutnak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozat formájában – tehát a pályázók önbevallása alapján – tett eleget az átláthatóságot vizsgáló kötelezettségének. A kormányfő-helyettes szerint a szeptember elsejétől bevezetett eljárásrend annyival szigorúbb, hogy a nyilatkozat már nem pusztán a megfelelésről szól, tételesen bemutatja, hogy a vonatkozó jogszabályok egyes feltételeinek milyen tények alapján felel meg a pályázó. Ennek a valódiságát pedig az elérhető közhiteles nyilvántartások alapján ellenőrizni is fogják.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek