Rekordméretű sportberuházások
A kormány és a Magyar labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerződése alapján a Nemzeti Stadionfejlesztési Programra összesen 38,6 milliárd forintot szánnak 2016-ig. Ebben a projektben elsősorban 27 NBI-es és NBII-es, valamint 1000 amatőr pálya fog megújulni, a fővárosban is építenek két futballcentrumot 70 pályával. Ezenkívül számtalan új stadionfejlesztés lesz még a közeljövőben. A tervezetben leírják, hogy a kiemelt cél a stadionok fejlesztése, és 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas multifunkcionális stadion létrehozása. Jövőre a legtöbbet a 22 ezres ferencvárosi stadionra (mintegy 8,4 milliárd) fordítják (a büdzsében nem is a sportberuházások, hanem az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások között szerepel). Ezenkívül a 10 ezres szombathelyi (2015-ig 9,2 milliárdot költenek rá), a 14 ezres székesfehérvári (2015-ig 9 milliárdos költség), a 20 ezres debreceni, a 15 ezres diósgyőri (3,5 milliárdos költség 2015-ig) labdarúgó stadionokra lesznek kiadások jövőre. A tervezetben még nem szerepel, de nemrég jelentették be, hogy a pécsi stadion rekonstrukcióját is fogja támogatni az állam, mintegy 700-1000 millió forint körüli összeggel. A MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére 714 milliót szánnak
Igen jelentős fejlesztések lesznek a 2021-es vizes vb rendezésével kapcsolatban, erre összesen 20 milliárd forintot terveznek. Többek között a Dagálynál fog megépülni egy új uszodakomplexum.
Jelentős beruházás lesz az 5000 férőhelyes győri aréna is, mely főleg a kézilabdázóknak épül 4,9 milliárdért. Ugyanebben a városban lesz 2017-ben a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, a rendezésre és a fejlesztésekre 2017-ig összesen 3,1 milliárd forintot terveznek. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia jövőre 2,3 milliárdot kap, 2015-ig összesen 2,8 milliárdot.
2015-re készül el majd félbehagyott Tüskecsarnok, egy uszodafejlesztéssel együtt 5,1 milliárd forint lesz az összköltség. Jelentős sportcsarnok fejlesztés még Nyíregyházán lesz 2 milliárdért. A büdzsébe betervezték Budapesten a budafoki sportcsarnok (606,5 millió), a mogyoródi úti sporttelep (200 millió), a Gabányi László Sportcsarnok (120 millió), a Nyéki Imre Uszoda (120 millió), valamint a mosonmagyaróvári sportcsarnok (240 millió) fejlesztését is. Jövőre 3-3 milliárdért lesz egy tornaterem és egy tanuszoda fejlesztési program is, 2015-ben ugyanekkora összegekkel. A tervezet szerint a mindennapos testnevelés bevezetéshez még 617 iskolában szükséges tornatermet építeni. A minden gyermek tanuljon meg úszni program keretében 48 az iskolai úszásoktatás céljára alkalmas, alacsony fenntartási költségű tanuszodát építenének az országban
Külön tételként szerepel 890 millió forint még az állami hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához. Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére, fenntartására 548 millió forintot terveznek, ebből a miskolci atlétikai futópálya támogatása 350 millió forint.
A Magyar Sport Házában lesznek majd a sportági szakszövetségek, erre jövőre 302,5 millió forintot szánnak.
Miközben a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére soha nem látott összegeket fognak elkölteni jövőre, az olimpiai mozgalomra, versenysportra elköltött összegek nem nőnek majd hasonló ütemben. Az olimpiai versenysportokra például kevesebb is jut, 2012-höz képest csökkentek az összegek, de ez érthető mivel akkor volt a londoni nyári olimpia. A sporteredmények, sportszakmai tevékenységek elismerésére mintegy 200 millió forinttal több jut. Ebben a 2,5 milliárdos tervezett összegben szerepel például a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is.
Az utánpótlásnevelési feladatokra ugyanannyit szánnak, mint az idén. 1,9 milliárd jut így többek között a sportiskolai rendszer támogatása, a Héraklész Bajnokprogramra, a Héraklész Csillagprogramra, a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program támogatására, az Olimpiai Reménységek Versenyére, a Duna Kupa versenysorozatra, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetésére és az egyéb utánpótlás-nevelési feladatok támogatására. Nem nőttek az akadémiai (főként labdarúgó: Agárd, Felcsút, Győr, Honvéd, Szombathely) rendszerre szánt pénzek sem. Szabadidősportra sem nőtt az összeg, sőt közvetlenül diáksportra 35 millió forinttal kevesebb jut. A forrásokat elosztó Magyar Olimpiai Bizottság 27 millió forinttal kap kevesebbet jövőre.
Ami viszont igen jelentős növekmény az a sportági fejlesztésekre, a szövetségek adósságrendezésére szánt közel 11 milliárdos keret. A kiemelt sportágak külön létesítményfejlesztésre még 4 milliárd forintot kapnak. A 16 sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) 2020-ig összesen 105 milliárd forintot fog kapni összesen.
50 milliárd taós pénz a sportnak
Jövőre az államháztartás mintegy 50 milliárd forint, társasági adóból befolyó pénzről tervez lemondani a sport javára. Az utóbbi két évben összesen 103 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az öt látvány-csapatsportnak a társasági adókedvezményből, az elmúlt támogatási időszakban (2012/13) közel 60 milliárdot. A taóból befolyt pénzeket a Nemzeti Sport Intézet felügyeli majd, mely 197 millió forintot kap majd jövőre. Sportot érintő egyéb tételek között szerepel a közel tízmilliárdos Turisztikai előirányzatból 652,2 millió forintja, amit a Formula 1-Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának támogatására szánnak. 2015-ig 1,1 milliárd forinttal támogatják azt a programot, mely révén a sport területén működő mikro- és kisvállalkozásoknak kedvezményes kamatozású hitelt biztosítanak fejlesztések, beruházások megvalósításához.
